Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

volt, hogy ezt a tényt a mai tudomány számára felfedezte. A cikk megjelenése óta Hofer idézett tanulmánya régészeti szempontból is bebizonyította Strahm érvelésének helyességét. A legújabb közjogi topográfiai irodalom által a középkori városokról rajzolt képpel foglalkozik a Rörig emlékkönyvben K. Frölich.

39 A cikk bevezető részében módszertani kérdéseket tárgyalva megemlékezik a város fogalma meghatározásának nehézségeiről és a más tudományágak által nyújtott segítségről. A településtörténet és -földrajz, régészet, művészettörténet és helynévkutatás eredményei mind elősegíthetik a közjogi-topográfiai vizsgálatot. A továbbiakban a szerző 2Z egyes topográfiai problémákkal, a város kezdeteinél a tervszerűen alapított városok létrehozását, a városok alaprajzának kialakulását, az alaprajzban később bekövetkezett változásokat, a sikertelen alapításokat, a kettős városokat tárgyalja meg. Frölich cikke a második világháború utáni egész irodalmat áttekinti, s így mással nem is jellemezhetjük, mint azzal, hogy minden kutatónak, aki a városalaprajz és a város kialakulásának problémájával kíván foglalkozni, elengedhetetlen bevezető olvasmány, amely nemcsak magukkal a problémákkal, hanem azok valamennyi részletével és irodalmi vonatkozásával is megismerteti az olvasót. * Ismertetésünk befejezéseként két keletnémet város példáján szeretnénk bemutatni azt a munkát, amellyel az egyes városok korai történetét a különböző tudományágakat képviselők munkaközössége tisztázni igyekszik. Drezda 1945-ben ugyancsak légitámadás áldozata lett, a romeltakarítással kapcsolatban ugyancsak lehetőség nyílt a város koraközépkori történetének felkutatására. A drezdai városi tervezőintézet mellett külön munkaközösség alakult a városmag vizsgálatára. A meginduló ásatások vezetését a drezdai múzeum vette át, s egy külön kiadványsorozat első kis füzetében „összefoglalja Drezda városának történeti alapjait, s ezzel bevezetést ad ahhoz a kutatáshoz, amely most a Belvárosban megindul".

40 A rövid szövegből és kilenc térképből álló dolgozat az Elba völgye városalapítás előtti viszonyainak ismertetésével kezdődik. A későbbi történeti adatok, ásatási megfigyelések alapján megállapítja a meanderek helyét és kiterjedését, a környező telepeket, s az első részt azzal a megállapítással zárja, hogy a későbbi város egy részét alkotó legelőhöz földesúri major is tartozott. Az általános képet a helynévkutatás eredménye egészíti ki. Drezda neve a szorb „drezga" 'mocsári erdő' szóból ered. A második fejezetben a szerző a város szűkebb területét veszi szemügyre. Az alkalmi ásatások szintviszonyai, a régi hídlábak helyzetéből kiszámítható eredeti Elba-szint és a folyófenék magassága mellett külön figyelmet szentel a Taschenburg melletti ásatásnak, amely egy középkor eleji gátat fedett fel, s így a várdomb magasságviszonyait és kronológiáját is tisztázta. Az utak ezen a városalapítás előtti területen világosan rámutatnak az Elba átjárójának pontos helyére, amely a Frauenkirche mellett feküdt. Itt kell az eredeti Drezda falut 35 Tanulmányok Budapest múltjából ^40 -,