Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

keresni. A falu történetét az egyházi viszonyok világítják meg. A Frauenkirche még a szorb időkből kell, hogy származzon, mert hatalmas területe (22 falura kiterjedő plébánia) és az a tény, hogy a plébános nem a falvak szolgáltatásaiból, hanem egy külön kiválasztott és szorbul ,,papfalu"nak (Poppitz) nevezett falu egész jövedelméből él — a régi szláv várkerületi plébániákhoz teszi hasonlóvá. A Frauenkirche közelében fekvő ispotály eredetileg megerősített ház volt, amely az átjárót védte. Drezda kezdete tehát egy kis szorb falu volt, amely a földesúr (a meisseni őrgróf) fennhatósága alatt az Elba átjárójánál épült, plébániatemplommal és a földesúr megerősített majorjával rendelkezett. A város alapítását a meisseni őrgróf és a dohnai várgrófok közti politikai harc világítja meg, s az 1206—1216 között alapított várossal a meisseni őrgróf az 1180 körül felfedezett freibergi ezüstbányák felé vezető utat kívánta biztosítani az Elba átkelőhelyénél. A város azonban nem az eredeti falu helyén épült fel, hanem attól nyugatra, s a falunak csupán egyik részét vette be a városfalak közé. így alakult ki Drezda legkorábbi alaprajza, amelyben a város a Taschenbergen fekvő várhoz vezető útvonal mint főtengely körül helyezkedett el, s bár a piactér a város központjába került, a plébániatemplom azonban az eredeti falu nagyobbrészével együtt a városon kívül állott, külvárost képezve. Amint ebből az ismertetésből is látható, a város kezdetének, a várost megelőző települési mag kérdésének tisztázására a szerző a legkülönbözőbb tudományágak eredményeit igyekezett felhasználni. Geológia, földrajz, régészet, helynévkutatás és a történettudomány legkülönbözőbb ágai járulnak hozzá Drezda korai történetének tisztázásához, és adtak alapot a most megindult tervszerű ásatáshoz. Lipcse várostörténeti múzeuma is új sorozatot indított meg az 1943 decemberében elpusztult város múltjának művelésére. Ennek a sorozatnak első füzete nem magának a városnak, hanem a régi Lipcse egyik külvárosának történetét tárgyalja, részletesen taglalva a külváros egyes települési alkotóelemeit.

41 A második füzet a híres Bach-templom, a Tamás-templom patrociniumát dolgozta fel.

42 A szerző végső megállapítása szerint a templom védszentje Becket Tamás canterbury-i érsek volt, de ez a patrocinium egy eredeti Szt. Miklós patrocinium helyére lépett. A patrocinium változására az adott okot, hogy a meisseni őrgróf ágostonrendi káptalant alapított, s ezzel elvette a várostól a város eredeti plébániatemploma feletti kegyuraságát. Főpapok és főurak találkozása volt ez a város elleni szövetségben, amelynek polgárságát megtörni igyekeztek. A sorozat harmadik füzete a város építkezési tradícióit tárgyalja. Sajnos a középkorból alig maradt fenn épület Lipcsében, így ez a rész a fentebb, a régészeti cikkek közt ismertetett városkialakuláson túlmenőleg csupán két templommal foglalkozik részletesen.

43 Ezzel a sorozattal párhuzamosan megindított másik sorozat nemcsak a városra, hanem annak környékére is kiterjed. Első füzetében Lipcse és környékének egyházi és világi főhatóságait, ill. ezek kiterjedését tárgyalja részletesen.

44 546