Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

általános fogalmára nem találhatunk, csupán az egyedekre, az egyes városokra. Ezeknek a városoknak történetét a szerző szerint négy külön szempont szerint kell vizsgálat alá venni : 1. topográfiai, 2. társadalomés gazdaságtörténeti, 3. jogtörténeti és 4. történeti-politikai szempontból. Ha meg is határozható, hogy az egyes szempontok milyen tartalommal bírnak, gyakorlatilag a kutatás mégsem választható el ilyen mereven, hiszen a kölcsönhatások a különböző szempontok alá tartozó jelenségeket összeforrasztják, s azok egymástól el nem választhatók. Módszertanilag fontosnak tartja Strahm a szervesen kialakult és tervszerűen megalapított városok szétválasztását. Az előbbiek esetében Strahm még Planitznál is élesebben tagadja a kontinuitást. Szerinte a VIII. században a még fennmaradt római nyomokat új formák váltották fel. ,,A középkor ugyan több szempontból a korábbi római korhoz csatlakozik, de semmiképpen sem képezi annak szerves továbbfejlődését."

37 A kontinuitás hiánya Strahm szerint nemcsak a községi jog területén feltűnő, hanem az ásatások bizonysága szerint az utcák, háztömbök sem képezik a római városok folytatását, tehát még települési kontinuitásról sem beszélhetünk. Ugyanígy tagadja a szerző a kontinuitást a kelta-római, ill. későbbi germán mentsvárak és a középkori városok között. Áttérve a szervesen kialakult és tervszerűen alapított városok közti különbségre Strahm rámutat arra, hogy a szervesen kialakult városok esetében is sokszor találkozunk tervszerű városbővítéssel, aminek következtében a kutató hajlamos arra, hogy a bővítést, tehát a város egy részére vonatkozó eseményt az egész város alapításával tévessze össze. Nehézséget okoz a források alapításra vonatkozó elbeszélése is. Hiszen a középkorban nemcsak a fundatio-t tartották alapításnak, hanem a dotatio-t is, eltekintve attól, hogy a krónikások — sokszor már csak a klasszikus alapítási legendák utánzása kedvéért is — nem egyszer megtévesztő formákba burkolják az alapítást. Éppen emiatt fontos az, hogy az alapításoknál minden alkalommal megállapítsuk : mi előzte meg az alapítást, milyen települési magot találunk az alapítás előtt? Mert — a keletnémet területek egyes városait kivéve — általában nem találkozunk olyan várossal, amelyet minden előzmény nélkül, írtásterületen alapítottak volna. Az alapított városok minden kétséget kizáró ismérve a városalaprajz tervszerűsége. ,,Ha ilyen tervszerűség található a városalaprajzban, akkor a város keletkezése történetének okmányszerű, az írott forrásokkal egyenrangú bizonyságával rendelkezünk."

38 A tervszerűen megalapított városok helyének kiválasztása, a városalapítást megelőző települési mag és az alapítás tervszerűségének vizsgálata teszi ki a városalapítás vizsgálatának legfontosabb részeit. Strahm ebből a szempontból mutatja be Bern alapítását. A várost megelőző települési mag az 1273-ban lerombolt Nydegg vára és a hozzátartozó váralja. Ettől nyugatra 1152 után, előbb a mai Kreuzgasse vonaláig, majd 1192 után a mai Zeitglockenturmig egymás után kétszeri tervszerű alapítással van dolgunk, amit a tervszerű, egyöntetűen kimért 60 X 100 lábas teleknagyság bizonyít. Bernben ez a teleknagyság még ma is pontosan nyomonkövethető, de Strahm érdeme 544