Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

települési mag, a XII. században már kibővített Nydegg várnak ismertetése után a szerző megállapítja, hogy a város nyugati oldalát első ízben lezáró falakat 1152—1160 közt építették fel a mai Kreuzgasse vonalán, ezt követte a városnak nyugati irányban történő lezárása, az 1191 körül épített fal, s a hozzá kapcsolódó Zeitglockenturm. Bnnek a két első erődítési vonalnak a feltárása teljesen megerősíti Strahmnak azt a. pusztán okleveles adatok alapján levont következtetését, hogy a Zähringiek által alapított város alapítása nem egyszerre történt, hanem két egymást követő időszakban, amelyek közül az első 1160-ban, a második 1190-ben ért véget, s a város alapításául ezt a második időpontot tartotta fenn a helyi hagyomány. A XII. századot követően Bernben a város fejlődése még a középkor folyamán két újabb, nyugat felé eső várfalbővítést és a Nydegg vár mellett még egy bővítést tett szükségessé, míg az Aare folyó felé eső rész szabadon maradt, csak a XVII. században erősítették meg a partot is, s ugyanebben a században nyugat felé is sáncrendszert építettek ki a kor haditechnikájának megfelelően. Hofer részletesen ismerteti az egyes védelmi övezeteket, s összefoglalásként nemcsak a város erődítményeiről emlékszik meg, hanem a városi erődítményeknek az egész svájci területre vonatkozó fejlődését is tekintetbe veszi. Ebben a keretben még jobban előtérbe lép Bern sajátsága, a kettős városfal rendszerének megtartása az egész középkoron át. Hofer tanulmánya nem annyira a város fejlődése, mint inkább az erődítési technika fejlődése szempontjából kutatta fel Bern falait és tornyait, H. Schwartz-nak a Rörig emlékkönyvben megjelent, Soest város erődítményeit tárgyaló cikke ugyanebből a szemszögből vizsgálja meg a városnak részben még ma is fennálló erődítményeit.

29 Az első városfal 945 körül keletkezett, de ebből semmi sem maradt fenn, csupán vonalát lehet a város alaprajzán nyomon követni. A második gyűrűt képező fal a XII. sz. második felében épült fel, hatalmas területet (102 hektárt) ölelve fel. Újabb erődítmények építésére már nem is került sor Soestben, a kettős falból, töltésből és árokból álló erődítés a harmincéves háborúig fennmaradt, de akkor már nem nyújthatott védelmet a városnak. Schwartz cikke és az itt ismertetett tanulmányok valamennyien Jankuhn megállapítását támasztják alá, hogy a várostörténet számára a régészet elsősorban a városok topográfiájának feltárása és egyes építmények kronológiája révén tud segítséget nyújtani. Mindkettőre nézve Hofer könyve a példa, s a magdeburgi ásatások mutatják, hogy Jankuhnnak a történészek és régészek együttműködésére vonatkozó figyelmeztetése nemcsak megszívlelendő, hanem az egyedüli eredményes utat is jelenti. : * Hofer és Schwartz tanulmányai régészeti szempontból világították meg a városalaprajzot, annak egy-egy vonását tisztázták az archeológia eszközeivel. Ilyen szempontból nézve, mindkettőjük munkássága beletartozik abba a ma már szinte áttekinthetetlen irodalomba, amely a városok alaprajzát veszi vizsgálat alá. Ez az irodalom — mint már emlí541