Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548
ménnyel zárja le a szerző, mert az is kiderül, hogy a város csak a német királyok alapítása lehetett és királyi birtokon keletkezett. Chemnitz alaprajzának részletes leírása vezeti be az alapítás időpontjára vonatkozó fejtegetést. Az alaprajz itt csupán azt mutatja, hogy a városnak a XII. században kellett keletkeznie, mivel alaprajza még nem olyan átgondolt, mint amilyen a később alapított keleti német városoké. A közeli Pegau város és kolostor, valamint Altenburg és Zwickau városok történetének elemzése az egész távolabbi vidék gazdaságtörténetével egybevetve végül is a német királyok — közülük elsősorban Lotár — tervszerű telepítési és városfejlesztési politikájának felismeréséhez vezeti el Schlesingert. Altenburg, Zwickau és Chemnitz az Altenburgban kettéágazó, Csehország felé vezető nagy útvonal mentén királyi alapításként keletkezett, és keletkezésük megelőzte a német paraszti telepítést Nem a helyi piac szükséglete határozta meg ezeknek, a városoknak alapítását, mert alapításuk időpontjában környéküket még nagyobbrészt erdő borította, hanem a távolsági kereskedelem. ,,A középkeleti német városok, a kereskedőtelep és a távolsági kereskedelem megfelelnek egymásnak, egymástól el nem választhatók. Ha a távolsági kereskedelem fogalmát úgy fogjuk fel, hogy ahhoz a kereskedőtelep elválaszthatatlanul hozzátartozik, akkor azt mondhatjuk, hogy a középkeleti német város a távolsági kereskedelemből nőtt ki." 14 A kezdeti telepek igen kicsinyek voltak, görbe kis utcákkal. Ezek már nem feleltek meg a Stauf császárok követelményeinek, a városokat bővíteni kellett. Az. eredeti kis telepek mellett tervszerűen nagyobb városjellegű telepeket hoztak létre. Az új telepek központja a nagy négyszögletes piactér volt, ezt hálózatszerűén vették körül a piactér négy oldalával párhuzamosan futó utcák. A régi kisméretű piac körül rendszertelenül elhelyezkedő utcákból álló kis kereskedőtelep és az új telep együttesen alkották a várost, s így jött létre a középkeleti német vidékre jellemző városalaprajz, amelyben az Ó- és Újváros, ill. ezeknek központja, az Ó- és Újpiac még később is pontosan felismerhető. A városok piacán lebonyolódó távolsági kereskedelem célja Csehország volt, amellyel Iyotár király jó politikai kapcsolatokat épített ki, s amelynek kereskedelmi központját az ekkor már nagyvárossá növekedett Prága képezte. Lotár Altenburgot alapította meg, utóda : Konrád alapította meg Zwickaut és adott engedélyt Chemnitz alapításához. A terveket Barbarossa Frigyes realizálta, ő bővítette ki Altenburgot és Zwickaut, és ő vitte keresztül Chemnitz városának megalapítását is. Ez egyben utolsó fejezete volt a német központi hatalom városteremtő tevékenységének ; lépesét (1156—1170 közt) már a meisseni őrgróf alapítja meg. A városalapítás tervszerűségére vonatkozó fejezet a szűkebb értelemben vett német történettudomány eredménye, de a módszer, amelyet vizsgálata során Schlesinger alkalmazott, általában követésre méltó a várostörténeti kutatás más területén is. A történeti források minden irányban történő elemzése, a gazdasági, társadalmi és jogi jelenségek figyelembevétele, az egyházi viszonyok tisztázása, a város53a