Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból: "Die Erforschung des Städtewesens ist heute ein so komplexes Unternehmen, da ein Forscher allein sie kaum nach allen Seiten hin mit Erfolg betreiben kann." (Th. Mayer, Schweiz. Zeitschr. f.Gesch. IV. 1954, 126.) 521-548

alaprajz analízise, főképp pedig a városok környékének vizsgálata, — ezek a munka erős oldalai, s ezeknek együttese teszi ki Schlesinger módszertani fegyvertárát. Bzekkel a fegyverekkel még igen kicsi forrásbázis mellett is lehet eredményeket elérni, — ez Schlesinger könyvének tanulsága a magyar viszonyokra nézve. * Bgy városnak, ill. egy politikai területi egység városainak keletkezésével foglalkozott a híres svájci gazdaságtörténész, Hektor Ammann is a középkori Schaffhausen gazdasági életéről megjelent könyvének első részében és a Waadt kantonban fekvő városok keletkezéséről megjelent tanulmányában. Schaffhausen keletkezésénél Ammann elsősorban a természetadta gazdasági viszonyok ismertetéséből indul ki.

15 A város mellett a Rajnán vízesés szakította meg a hajózás forgalmát, amely a Bódeni tótól Schaffhausenig és onnan ismét egészen a Rajna torkolatáig hajózható volt. A természetes útvonalak a Szent Gotthárd-hágótól Zürichen át a felsődunai városokhoz (Ulm, Augsburg), ill. a Rajna mentén Németalföld felé vezetnek. A várost észak felé ugyan a hegyek elzárják a közvetlen környékétől, de kelet felé megtalálható a város természetes vásárterülete is. A forgalmi utak és a vásárövezet szempontjából kedvező fekvéssel szemben a városnak védelmi szempontból kedvezőtlen a fekvése, de mindent összefoglalva Ammann mégis azt állapítja meg, hogy a természetes táj több lehetőséget nyújtott a város kialakulása számára, mint amennyire a város kialakulását szükségessé tette. Az első adatokból kihámozható kép a XI. sz. derekán (első említés 1045-ben) több kis települési egységet mutat fel : a halásztelep mellett egy széles piacutcát, egy kolostort és egy kis várat, amely az egész földesúri hatóság alatt álló komplexumnak védelmét látta el. Jellemző, hogy a lazán összefüggő telepek temploma még nem plébánia, hanem egy szomszédos plébánia kápolnája. Schaffhausen még nem város (Marktsiedlung kifejezést használja a szerző), mégis a város gazdasági szerepét tölti be abban a fejlődő gazdasági életben, amely a XI. sz. folyamán kialakult. 1100 körül a városnak már mintegy 600 lakosa van, s az ipar és kereskedelem nyomai megtalálhatók. A XII. században Schaffhausen távolabbi és közelebbi környékén kialakul a középkori városok hálózata. A gazdasági alapot a rajnai bor, az ezüstbányászat és lenvászon termelése alkotja, s ezen az alapon több város lakossága talál megélhetést, mint ahogyan egyre több várost alapítanak. Az alapítások hullámára jellemző, hogy Schaffhausen körül is majdnem 50 város keletkezik. Ezek a városok azonban nem tudnak kifejlődni, a gazdasági életbe csak a nagyobb városokon át kapcsolódnak bele, Schaffhausen gazdasági életét nem veszélyeztetik. Ugyanazok a gazdasági erők, amelyek ezeknek a kis városoknak alapításához indítékot adnak, fejlesztik Schaffhausent a XIII. sz. derekára igazi várossá. Az 1253-ból való adatok szerint a fallal körülvett és most már saját plébániával rendelkező 534