Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

korszakáról van szó, amelyben a töröktől visszafoglalt területek, így Buda gazdasági és társadalmi reorganizációja is folyik. Az ország, így Buda újjáéledését azonban nemcsak a török uralom okozta pusztítás, hanem az országra nehezedő Habsburg elnyomás is akadályozza. Az ország pusztulásából, elmaradottságából származó primitív gazdasági viszonyok, a Habsburg elnyomás különböző politikai és gazdasági rendszabályai, a nemesség és a városi polgárság közötti küzdelem, belső helyi harcok közepette kénytelen a magyar főváros bejárni azt az utat, amelynek célja egyelőre csak a feudális gazdasági és társadalmi fejlődés bizonyos kielégítő eredményének, a szabad királyi városi életforma viszonylag szilárd fokának elérése. Blőbb azonban ahhoz azt kellett elérni, hogy Buda (majd testvérvárosai is) a kapitalizmus fejlődéséhez szükséges energiákat magába gyűjtse. Budának a török uralom utáni viszontagságos, nehéz küzdelmekben bővelkedő történetéhez sokatmondó részleteket, értékes és tanulságos következtetéseket adhat a városi gazdálkodás viszonyainak egykorú források alapján való bemutatása. A városi gazdálkodás a kamarai igazgatás korában Buda város története a török uralom után szorosan igazodik az országos történet határozottan elkülöníthető egyes szakaszaihoz. Magyarország történetében 1686-tól 1703-ig, Buda visszafoglalásától a Rákócziszabadságharc kitöréséig terjedő korszak a török elleni felszabadító hadjáratok, majd a visszafoglalt területeken a neoacquistica commissio működésének, illetve a bécsi kamara által bevezetett kamarai igazgatás (budai kamarai adminisztráció) és a császári katonai uralom leplezetlen érvényesülésének korszaka. 1703-tól 1711-ig, a szatmári békéig az idegen uralom ellen folytatott Rákóczi-szabadságharc áll az országos történet középpontjában. A szatmári béke, amint ez jól ismeretes, megnyitja a Habsburg politikai és gazdasági elnyomás korlátai között a török által elpusztított területek újjászervezésének, a gazdasági élet és a termelőerők lassú fejlődésének

3 korszakát. Mindezek a történeti korszakok pontosan ráillenek Buda fejlődésére is. A Rákóczi-szabadságharc megindulásának éve, 1703 nemcsak önmagában zár le Budán is egy különálló fejlődési szakaszt. Ez az esztendő Buda életében azért is nagy jelentőségű, mert a Rákóczi-felkelés eseményeivel kapcsolatban ekkor jut a város a szabad királyi városi kiváltságlevél birtokába. A Rákóczi-szabadságharc idejét Buda már szabad királyi városként éli át, azonban a városi önkormányzat, a gazdasági élet kifejlődését akadályozzák a még kb. 171 l-ig fennálló, bár lassan elsenyvedő budai kamarai adminisztráció, de főleg a Várban mint fő császári erősségben székelő várparancsnok uralma, azonkívül a szabadságharc alatt elzárt város gazdasági életének súlyos zavarai.

4 Buda tulajdonképp 1711 után indul el az adott történeti körülmények között lehetséges normális fejlődés útján. 52