Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében = Der Haushalt und die Schulden der Stadt Buda in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts 51-131

NAGY ISTVÁN Buda város gazdálkodása és adósságai a XVIII. század első felében A szabad királyi városoknak, a feudális kori Magyarország e legfejlettebb városi településeinek gazdaságtörténeti vizsgálatánál fontos, s eddig eléggé figyelembe nem vett feladat magának, a szoros értelemben vett városi gazdálkodásnak, a városi háztartásnak a vizsgálata. A városok s elsősorban a szabad királyi városok ugyanis, a történeti korszak természetének megfelelően, egész sor olyan kiváltsággal, jogosítvánnyal rendelkeztek, amelyek a feudális korszak keretei között is meglehetősen széleskörű „községi" gazdálkodás alapjait vetették meg. Legfontosabb volt ezek közül a szabad királyi kiváltságok értelmében biztosított földesúri jog (ius territoriale), amelynek alapján a város a területén fekvő legértékesebb birtokok, legszámottevőbb gazdasági erőforrások (bánya, vízierő, fürdő stb.) községi tulajdonát igényelhette magának. Ugyancsak a földesúri joghatóságból származtak a város igen fontos jövedelmei, az ún. kisebb királyi haszonvételek, az italmérés, sör- és szeszfőzés, a téglaégetés, a húskimérés, a halászat, vadászat, a malomjog bevételei. Ehhez járultak a különféle adók, a földadó, házi adó, telekkönyvi díjak, a vámok, a mérlegpénz, mértékhitelesítési illetékek, a révdíj stb. jövedelmei.

1 A városok e jövedelmi forrásai részben az állami terheket és adókat fedezték,

2 de jórészüket a város fejlesztésére fordították. A város jövedelmei, gazdagsága döntötték el, milyen mértékben javítható pl. a XVIII. században a város utcahálózata, hozzá lehet-e fogni csatornák építéséhez, a közvilágítás bevezetéséhez, kórházak, szegényházak építéséhez stb. így a városi gazdálkodás kedvező alakulása sok tekintetben egyenlő volt a város megnyugtató fejlődésével. Buda város esetében, melynek városi gazdálkodását a XVIII. sz. első felében e tanulmány tárgyalni kívánja, szintén lényegbevágóan fontos a „községi" gazdálkodás fejlődésének kihatása a város általános fejlődésére. A város XVIII. századi történetének számos dokumentuma tanúsítja, mily viszontagságos, keserves harcot folytatott a városi tanács (kivéve akkor, amikor épp ő volt a város válságos gazdasági helyzetének okozója) és a város polgársága a város pénzügyi egyensúlyának megteremtése végett, épp azért, mert ez volt a város fenntartásának, továbbfejlesztésének egyik legfontosabb tényezője. A magyar történet ama 5!