Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

később a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az Operaház is gyűjt. Majd külön Színháztörténeti múzeum is létesül.) „VI. A városi kormányzás emlékei. Oklevelek, pecsétek, pénzek, jogszolgáltatás, czéhek, mértékek, súlyok, rendőrség stb. VII. A főváros ügyében érdemeket szerzett férfiak arcképcsarnoka. Polgármesterek, tanácsnokok, bizottsági tagok, jóltevők. VIII. Festmények és szobrok. A főváros képzőművészeti bizottsága által eddig megrendelt és ajándékba kapott festmények és szobrok, másolatok, nyilvános pályázatoknál beérkezett szoborművekről. IX. A város építkezéseire vonatkozó tárgyak, a város egészét vagy részleteit felölelő rendezési tervek, köz és magánépületék tervei, másolatai. X. A város technikai, gazdasági és kulturális fejlődését illusztráló tárgyak. Közlekedés, közmunkák, ú. m. kövezés, csatornázás, vízvezeték, világítás,, vásárcsarnokok, iskolák, kórházak. XI. A múzeummal kapcsolatos szakkönyvtár." A javaslat második része az „Indokolás", amely szerint „A Tek. Tanács már 1887 okt. 20-án tartott ülésén

54 kimondta, hogy a fővárosi múzeum felállítását szükségesnek tartja. Arra, hogy a fővárosi múzeum szerveztessék, a szükséges feltételek megvannak. Római osztálya évek óta fennáll s 5 termet és 3 folyosót megtöltő régiségek gyűjteményéből áll. Ennek gyarapodását biztosítják az évről évre rendszeresen eszközölt ásatások . . . Ami a múzeum másik osztályát illeti, berendezésére egyelőre ugyan csak a városligeti Műcsarnok áll rendelkezésre, melyet a főváros 100 000 forintért vett meg a kormánytól s a Fővárosi múzeum céljaira szánt, de ezen épület teljesen alkalmas múzeumnak, elég számos és elég tágas helyiségekkel rendelkezik arra, hogy hosszú éveken át helyet találjon benne a múzeumnak a 2. §-ban vázolt valamennyi csoportja." A javaslat a továbbiakban említést tesz arról is, hogy a Nemzeti Múzeum kész lemondani elsőségi jogáról a főváros területén állami munkák során talált leletek esetében, sőt olyan anyagot is átenged, amely a szervezendő Fővárosi Múzeum keretébe tartozik. Hiszen a Fővárosi Múzeum nem kíván semmiben sem „concurrense" lenni a Nemzeti Múzeumnak. Ennek a javaslatnak eredményeként 1899. április 26-án a főváros közgyűlése határozatot hoz a múzeum és a könyvtár szervezése tárgyában. Matuska polgármester elrendeli a muzeális tárgyak jegyzékbe foglalását, a múzeum berendezésének elkezdését, a tárgyak múzeumba szállítását és elhelyezését. Ezzel a határozattal meg is indul a Fővárosi Múzeum élete. A következő nyolc év (1907 június l-ig a városligeti Fővárosi Múzeum megnyitásáig) a gyűjtés és szervezés munkájával telik el. 1899-ben Kuzsinszky a dotáció felemelését kéri, és ezt avval indokolja, hogy „nem szabad elfelejteni, hogy itt egy állandó intézmény megvalósításáról van szó s az áldozatnak, amit a Főváros hoz, örök időkre nyoma marad." 33* 515