Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

ségének növekedését, a közigazgatás minden vívmányát ismertető makettek, diagramok, képek, rajzok kerültek itt bemutatásra. Ahogyan két évvel az 1885-ös Országos Kiállítás után Kammermayer Károly polgármester határozatban kifejti egy Fővárosi Múzeum létesítésének szükségszerűségét (ennek eredményeként működik már ekkor két éve az aquincumi múzeum), úgy teszik szükségszerűvé és időszerűvé — két évvel a millenáris kiállítás után — a különböző tudományos események, múzeológiai irányzatok és a közhangulat, Kuzsinszky „A Székesfővárosi múzeum és a vele kapcsolatos könyvtár szervezése tárgyában" című javaslatának felterjesztését (1898 aug. 15-én). Ez a javaslat két pontban fekteti le a létesítendő Fővárosi Múzeum célkitűzéseit és beosztását, majd több oldalas indokolásban részletezi az egyes pontokban kifejtett elveket. A javaslat szerint : „1. §• „A Fővárosi múzeum és a vele kapcsolatos történeti könyvtár célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni Budapestre vonatkozó minden emléket eredetiben és másolatban, melyek a város múltjára, fejlődésére a legrégibb kortól kezdve a mai napig világot vetnek, nem zárván ki a jelen állapotokat feltüntető tárgyakat sem, melyek a jövő szempontjából érdekesek lehetnek, bizonyságot tevén azon nagyarányú munkálatokról, törekvésekről, melyeknek Budapest páratlan felvirágozását köszönheti." 2- § A Fővárosi Múzeumnak két osztálya van : A) A római, amely magába foglalja az aquincumi régiségeket ; B) hol Budapest ősi, középkori és újkori emlékei vannak s amelyet kiegészít a mai, ill. mindenkori állapotokat feltüntető tárgyak gyűjteménye, a képtár és a történeti könyvtár." Kuzsinszky javaslatában a múzeum anyagát is ismerteti. ,,A B. részleg keretei a következők : I. Budapest őskori és népvándorláskori régiségei. Budapest térképei. II. A város egészét s egyes részeit, úm. tereit, utcáit, nevezetesebb köz- és magánépületeit, hídait feltűntető metszetek, photographiák, aquarellek, modellek, köz- és magánépületekről fennmaradt faragványok. III. Budapest régi templomi emlékei. A Victoria téglagyár helyén kiásott romok, a margitszigeti templomrom, Mátyás templom, Belvárosi templom stb. rV. Budapest történeti emlékei. Mátyás király palotája, török idők, Budavár visszafoglalása, 1838. árvíz, 1848/49. események, országgyűlések, koronázási, jubiláris ünnepek, uralkodók látogatásai, kiállítások, fejedelmi személyekkel kapcsolatos események. V. Irodalmi, szülészeti és művészeti emlékek. Kiváló írók, művészek arcképei, reliquiái, régi színházak, berendezésük, festők, szobrászok műtermei." (A Petőfi ereklyék gyűjtése pl. 1903-ban indult meg. 1909-ben nyílik a Fővárosi Múzeumhoz tartozó Petőfi múzeum a Bajza utcában. Ez azonban a felszabadulás után, mivel akkor külön irodalomtörténeti múzeum létesül, és mert a Petőfi ereklyéknek csak egy része fővárosi vonatkozású, elszakad a Budapesti Történeti Múzeumtól. Színháztörténeti emlékeket 514