Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

hogy nagyobb áldozatokra serkentsen. Kezdetben az állam, majd a Főváros áldozatkészségét szerezte meg s az elért eredmények igazolták, hogy úgy az állam, mint a Főváros a tudomány és a közművelődés hasznára fordították a pénzüket. . . nem reflektált arra, hogy az ásatások vezetésével tudományos babérokat arasson, hanem megmaradt kezdettől fogva azon mozgató erőnek, mely az ügyet állandóan felszínen tartja." Gömöri Havasnak számos tudományos, a főváros régmúltjával foglalkozó értekezlete, dolgozata is jelent meg az Archeológiai Értesítőben, az 1884-ben megjelent Pulszky emlékalbumban, az általa kezdeményezett Budapest Régiségei első öt kötetében stb. Munkatársai megválasztásában gondos előrelátással cselekedett. A magyar tudományos élet legjobbjaiban sikerült felébresztenie a várostörténeti múzeum létesítése iránti lelkesedést. Jobb kezekben, mint Kuzsinszkyéiban nem is hagyhatta volna a Fővárosi Múzeum ügyét, hiszen nála a lelkesedés nagy körültekintéssel, alapos szaktudással és fáradhatatlan munkabírással párosult. A múzeum megnyitását még megérhette Gömöri Havas Sándor, és olvashatta azokat a színes beszámolókat, melyek evvel az eseménnyel kapcsolatban a lapokban megjelentek. ,, . . . A közönség, amely olykor-olykor Óbudára kirándul, hogy az ott eszközölt ásatásokról tudomást vegyen, bizonyára kellemes meglepetést fog érezni, látva a romok által körülvett téren azt a magasra kiemelkedő épületet, mely alakjánál fogva már messziről elárulja rendeltetését."

49 A templum in antis stílusban emelt épületet Orczy Gyula fővárosi mérnök tervezte (az építkezés 11 000 forintba került). Előcsarnokból és egy teremből állt. Raktárai, kutatóhelyiségei nem voltak. Eredetileg a pronaosba akarták a szobrászati anyagot és a feliratos emlékeket helyezni, de mivel ez csak két méter széles volt, 40 darab kőemlék számára szűknek bizonyult. Ezért, ahelyett, hogy egymás mellé helyezték volna a kiállításra szánt sírköveket, egymás fölött ágyazták be őket padlótól mennyezetig a falba. A padlóra pedig csak az került, ami a falakon nem fért el. A belső terem (6 X 8 m méretű) cella falait pompei falfestmények stílusában festették ki. Kőemlékek, feliratos kövek, stukkódíszek, padlómozaikok kerültek benne felállításra. Az apró tárgyak, kisebb faragott kövek, érmek a terem közepén szekrényekben voltak láthatók. ,,Az épület már most is szűk" — fejezi be mondanivalóját a cikk írója. Ezt a Tanács is tudomásul vette és még ugyanebben az évben megszavazta a bővítés költségeit. Két évvel később, 1896-ban, az épülethez jobbról és balról szárnyépületet csatoltak. (45. kép) Az aquincumi múzeum megnyitása nem egyetlen lényeges eseménye az 1894-es évnek. Körvonalaiban kibontakozik már az újkori anyag elhelyezésére vonatkozóan is egy megoldás : A képviselőház jún. 22-i ülésén új Műcsarnok létesítésére 200 000 forint költséget szavaz meg.

50 Ha elkészül az Új Műcsarnok, a Régi Műcsarnok épülete felszabadul és helyet adhat annak az anyagnak, amelynek zömét az 1885-ös kiállítás fővárosi pavillonjában kiállított modellek^ 511;