Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519

társaság felvirágozott lóvonatu kocsikon érkezik, megtekinti a papföldi ásatásokat, az amfiteátrumot, a Krempel-malomban berendezett „múzeumot" amelynek tárgyait Kuzsinszky vezetője ismertette. A kongresszus tagjainak elragadtatását tolmácsolja Virchow záróbeszédében, amelyet a következő szavakkal fejez be, „jókora darab kultúrtörténeti területet sikerült itt Önöknek feldolgozni."

43 Ezt a sikert a lelkes Gömöri Havas gyorsan felhasználja a Tanácsnál, és az itt végzett munkának a külföldiek részéről való ilyen elismerésének tudomásulvétele után a gyűlés megszavazza az Aquincumban létesítendő állandó múzeumépület felépítését."

44 Ebben az évben jelenik meg először a Fővárosi Közgyűlés 1889. évi 506. sz. határozata alapján ,,szakférfiak közreműködésével" Gömöri Havas Sándor szerkesztésében a Budapest Régiségei, amely mai napig is a Budapesti Történeti Múzeum évkönyve. De nemcsak tudományos szakcikkek sora, nemcsak vezető

45 jelenik meg ebben az évben Aquincumról. Kuzsinszky az igen népszerű és nagy példányszámban megjelenő Vasárnapi Újság hasábjain is hírt ad az óbudai ásatásokról.

46 A középkori ásatások ügyére ez az év sem hoz szerencsét : egy Wandler János nevű óbudai polgár területén románkori klastrom nyomaira bukkannak a kőérberki dűlőben. A terület kapzsi tulajdonosa azonban olyan nagy kártalanítást követel, hogy a Főváros Tanácsa 1890. szept. 6-án kelt (665/

VII) sz. határozatával kénytelen volt az itt célbavett ásatásoktól elállni.

47 A főváros történetére vonatozó anyag gyűjtése azonban egy percig sem szünetel. Az 1887-ben hozott határozattal a Fővárosi Múzeum ügye lassan, lépésről lépésre halad a megvalósulás felé. Egy évvel a Krempel-malomban létesített kis kiállítás megnyitása után jelenik meg Kuzsinszky cikke az Archeológiai Értesítőben az aquincumi múzeum létesítésének fontosságáról. 1890-ben újra tárgyalás alá került az állandó fővárosi régészeti múzeum ügye ; 1891-ben 7500.— forinttal szerepel a főváros költségvetésében. Ebben az évben a feltárt falakat cementtel óvják az időjárás viszontagságaitól. A következő év (1892) megint szép régészeti sikereket hoz : a dohánygyár és a Viktória malom építkezésénél leletmentés alkalmából 30 feliratos kő került elő. 1894-ig folynak az állandó múzeum építkezésének és berendezésének előkészületei. 1894. május 10-én nyílik meg ünnepélyes keretek közt a múzeum, és ugyanezen év november 2-án hal meg Gömöri Havas Sándor, miután megadatott neki, hogy élete egyik célját, a Fővárosi Múzeumot létrehozza. Szerkesztésében az általa életrehívott „Budapest Régiségednek négy évfolyama jelent meg. Az V. kötetben közzétett dolgozata már halála után látott napvilágot.

48 Kuzsinszkynak G. Havasról írt nekrológja szerint „elévülhetetlen érdeme, hogy propagandát teremtett oly ügynek, mely éppen nem alkalmas arra, hogy általános érdeklődést keltsen, még kevésbé arra. 510