Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519
mintái, a Ferencz József tér, a korzó távlati képei, az épület hosszában a Sugárút fényképei" 27 (42. kép). A legtöbb terem falát — ahogyan a ránk maradt fényképekből látjuk — sűrűn húzott molinóval vonták be, erre borultak más textiliákból készült, gazdagon bojtozott, ívesen fodrozott drapériák ; ezek fölött kaptak helyet több sorban egymás fölött a falraaggatott képek, grafiikonok, metszetek, térképek. A gipszmodellek posztamenseit is fodrozott drapériákkal vonták be. A Vasárnapi Újság szerint 28 ,,Világvárossá emelni a hatalmas lendületnek indult ifjú fővárost, ez a vágy, ez a cél buzdította évtizedek óta legjobbjaink tetterejét..." „S hogy Budapest immár elnyeri méltó helyét a művelt világ nagyvárosai között, ez legszembetűnőbben a kiállítás által nyilvánult. Tudatában volt ennek a főváros. Tudta, hogy bemutatván magát a külföldnek, egyik főékességéül a kiállítás fog szolgálni, s viszonzásul építette pavillonját aképpen, hogy ez viszont annak egyik legfőbb éke legyen." Az ebben a pavillonban bemutatott várostörténeti anyag egy részét a kiállítás bezárása után a városháza raktáraiba helyezik el, az 1896-os millenáris kiállításon megint kiállítják, majd 1907-ben a Fővárosi Múzeum megnyitásakor (az 1885-ös kiállítás Műcsarnokában) újból a közönség elé kerül. A Műcsarnok, a kiállítás másik díszépülete, a képzőművészeti anyag befogadására készült. ,,Igen szép északolaszországi renaissance stylben épült nyers téglaanyagból. A terület délnyugati oldalán emelkedik a Stefánia útra dűlve. Pompás, Zsolnay-féle pécsi gyárban készült majolika dísszel ékített homlokzatai egyformák, de bejárója természetesen az Iparcsarnok felé tekint. A kiállítás után a főbejáratot átteszik a Stefánia út felé. Iyépcső vezet a főbejárathoz. Belseje fölé tűzmentes fedél domborul s két nagy csarnoka felülről nyer világítást, ami a kiállított képek elhelyezésére nézve felette kedvező" 29 (44. kép). A Műcsarnok hátsó folyosóján kapott helyet a részben Gömöri Havas által rendezett régészeti anyag, a többi helyiségben bemutatkozó képzőművészeti kiállítást a magyar festészet és szobrászat első reprezentatív tárlatának kell tekintenünk. Ugyanebbe a terembe kerülnek majd 1907-ben a Fővárosi Múzeum arcképei és apróbb tárgyai. Az 1885-ös év azonban nemcsak kiállítástörténeti, hanem tudománytörténeti szempontból is érdekes. Két kongresszus, júliusban a történeti, augusztusban a régészeti, tartja ez évben üléseit. A történeti kongresszus három témát tárgyal : a történelmet mint tudományt, a történelmet mint nevelési eszközt és a történetírás elveit. 30 A Budapesti Történeti Múzeum létrejöttét ez a kongresszus is elősegíti annak ellenére, hogy a történelemtanítás elveinek ismertetése alkalmából még nem hangzott el a történelemnek nemcsak könyvből, de kiállítás segítségével való tanításának elve. Az óbudai ásatások a szakembereket ugyanúgy foglalkoztatják, mint a nagyközönséget. Meg is állapítják, hogy a kutatások előmozdí505