Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Lenkei Andorné: A Budapesti Történeti Múzeum kialakulása = Die Entstehung des Historischen Museums von Budapest 495-519
tása, az előkerülő anyag tudományos feldolgozása és népszerű ismertetése szempontjából egyre szükségesebbé válik a múzeum megvalósítása. Árpád sírjának és Fehéregyházának kutatása a csak szakmai szempontokat szem előtt tartó kongresszuson fel sem merül. Míg a magyarországi római régészet kezdeteiben is komoly és eredményes munkát végez, középkori régészetünk hazafias álpatosszal, frázispuffogtatással szakmai tévútra jut. Évekig tart az egyre jobban elmérgesedő vita, ami erősen akadályozza e tudományág idejekorán való kibontakozását. A rómaikori ásatások nagy tömegérdeklődést váltanak ki. Olyannyira, hogy a Tanács szükségesnek tartja, hogy az egyre jobban elszaporodó kontárásatások megakadályozására leletmentési határozatot hozzon. 31 Részben ennek eredménye, részben pedig az Árpád-sír körül dúló vita, hogy a régészet hirtelen veszít a népszerűségéből. Ebből a kedvetlenségből még a kutatókra is átterjedhetett valami, mert Torma, aki pedig már az előző évben megkapta a Tanácstól a megbízást, hogy az 1885-ös kiállításon szereplő régészeti anyag katalógusát elkészítse, nem végzi el a munkát, pedig ez az anyag legnagyobb részben az ő munkájának eredménye. Aquincum monográfiáját sem írta meg, holott erre is kapott megbízást a Tanácstól. így a Tanács sem olyan lelkes már, és csak nagynehezen szavaz meg 1000 forintot az amfiteátrum és a körülötte levő feltárt területek karbantartására. Ezen a tanácsülésen (1886. május 16-án) Hampel szerint 32 Gömöri Havas 3000 forintot kért, mire Perenczy Antal tanácstag azt válaszolta, „ami szép és jó, azt pártolni szoktam, de a régészeti ásatások eredményeit figyelemmel kísértem és tapasztaltam, hogy csak kidobott pénz és semmi értelme nincs. A régészet nem tudomány, hanem csak kíváncsiság (derültség). Visszatérve az ásatásokra nem találtak ott semmit csak egy termet, némelyik azt mondta étterem, némelyik hogy táncterem volt. Nem akarom azt, ami semmi hasznot nem hajt, előmozdítani, a pénzt nem szavazom meg." Ez a tudatlan és korlátolt felszólalás nem érdekelne bennünket, ha nem volna a régészet iránti érdeklődés csökkenésének egyik tünete. Nemcsak az Árpád-sír körül elhangzott, a régészet ügyét bizonyos szempontból kompromittáló beszédek, cikkek tanulmányok okozták ezt. Az Országos Kiállítás által hangos, bombasztikus hatású, szépített, szenzációs látnivalókhoz szokott közönség sem mutatja azt az érdeklődést a régészet eredményei iránt, mint hét évvel korábban. Akkor az ásatások megtekintése céljából ezrek vándoroltak Óbudára. Mivel az Országos Kiállítás időleges volt, egyszeri látogatásra szánta mondanivalóját, és bizonyos szempontból Barnum módszerét követve meglepő, emlékezetes szórakozást kívánt nyújtani, így nem hagyhatott időt a látogató képzeletének működésére : az ismeretszerzést kész helyzetek bemutatásával könnyítette meg. Aquincumba látogatva pedig a közönség csak romokat láthatott. Olyan romokat, melyeket saját képzelőerejenek latbavetésével, a kutatók eredményeit népszerűen ismertető füzetkék segítségével tudott csak 506 • ••