Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

' gazdagodásának ez orgánumai mind inkább is vétetnek igénybe" s a tudományos könyvtári funkció minőségi javulásának jeleként a tudományos és szépirodalmi művek olvasótermi használatának aránya 10 : l-re emelkedett.

55 Korszakunkban is bővült a könyvtár használóinak köre. 1854-ben a minisztérium elrendelte, hogy — tekintettel a gimnáziumi könyvtárak elégtelen felszerelésére — a tudományos kutatásra törekvő és erre érett gimnáziumi tanulók a birodalom összes egyetemi könyvtárait (tanáraik ajánlására) igénybe vehetik.

56 Arról, hogy milyen nagy mértékben szívén viselte Toldy az értelmiségiek, kereskedők, iparosok könyvtárhasználati lehetőségét, korábbi tanulmányunkban már szóltunk.

57 A könyvtárhasználat egyik, jelentőségében a korszak folyamán egyre emelkedő kérdése, a kölcsönzés mikéntje 1861 után került előtérbe. Részben a könyvtár olvasótermének elégtelensége, részben a tudományos kutatómunka elmélyedése, kiterjedése sürgette a kérdés megoldását. A helytartótanács az egyetemi tanács javaslatára ekkor eltörölte a kölcsönzési kauciót és professzori jótálláshoz kötötte az egyetemi hallgatók és doktorjelöltek kölcsönzését azzal a megokolással, hogy „tudományos előmenetelük, tanulmányaik belterjesebb folytatása" csak így lehetséges.

58 Ennek ellenére gyakorlatilag a kaució rendszere a jótállás mellett még sokáig fennmaradt. Ez 1870-ben arra indította az egyetemi tanácsot, hogy a könyvtárat kölcsönzési szabályzat készítésére és arra utasítsa : ügyeljen, hogy a kaució fennmaradása következtében a szegényebb sorsú hallgatók ne essenek el a könyvkölcsönzési kedvezménytől.

59 A helybeli kölcsönzés szabályozása mellett, szintén 1861-ben történt meg a birodalmon belüli tudományos könyvtárközi kölcsönzés szabályozása, a következő alapelvekkel : 1. ügyelni kell a szóbanforgó kutatás tudományos jellegére ; 2. a kölcsönzés csupán a könyvtárak igazgatói között bonyolítható le ; 3. kölcsönözni csak megszabott darabszámot, megadott időre lehet ; 4. a kölcsönző igazgató a kölcsön-műért anyagilag felel.

60 Az olvasóterem nyitvatartási időpontjának rendezéséről fent már szóltunk. A kérdés az egyetemi ifjúság reformjavaslata után is állandóan napirenden maradt, részben mint az egyetemi hallgatóság erkölcsinevelési kérdése (". . . hogy ne kényszerítsük az olvasni vágyó ifjúságot akár a Kammonba, akár a Wimmerbe ..." — írja a rektor), részben mint a könyvtárosok egészségügyi problémája (Szenessy halála, Márki tüdővérzése a lehetetlen olvasótermi állapotok miatt következett be, „. . . mivel e század folyamán lépésről-lépésre csak az olvasó közönségnek kedvező intézkedések tétettek" — írja válaszában Toldy).

61 Jellemző viszont a könyvtár áldozatkészségére, hogy az egyre elviselhetetlenebbé váló egészségügyi viszonyok ellenére is vállalta — 139 egyetemi hallgató kérésére — az olvasóterem vasárnap 9—12 között való nyitvatartását, hogy még jobban kiszélesítse a könyvtár használatának lehetőségét.

62 472