Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

a külterjet belterj, mélység fogja felváltani... . . Mi pedig kettős szeretettel, kifogyhatatlan hittel és gyermeki reménnyel ápoljuk azon szent lángot, mely a nemzetben ezer év után annyi erőt fejtett ki ; egyelőre ápoljuk mint célt. . . Servata valebunt!"

50 Ezt a célt szolgálta szerzeményezési politikája, ezt a folyóiratolvasó megnyitása, s ezt nem utolsó sorban a könyvtár hagyományos és közismert udvariassága a közönséggel. S ennek érdekét tartotta szem előtt a könyvtár egész közönségszolgálati munkája is. Toldy elsősorban arra törekedett, hogy a könyvtár anyagát minél teljesebb mértékben a nyilvánosság rendelkezésére bocsássa, feltárja. E törekvésnek akkor legmodernebb segédeszköze a jó katalógushálózat kiépítése volt. A könyvtár évi jelentéseiben nyomon kísérhetjük Toldy ezirányú törekvéseit. Ezt a munkát ő — modern fogalommal — bibliográfiai tevékenységnek minősítette. A következő kis áttekintés mutatja e munkálatoknak a lehetőséghez mért rendszerességét : 1847/49 Az új szerzemények betűrendes cédulakatalógusának megindítása, „kézi lajstromok" (szakkatalógusok) készítésének kezdete. 1849/51 Szláv anyag külön katalógusa. 1851 / 52 Magyar történeti és egyetemes irodalomtörténeti szakkatalógus, „Bibliotheca Hungarica" c. magyar vonatkozásokat tartalmazó szakkatalógus elkészítése. 1857 A kézirat-leltár befejezése. 1858 A különgyüjteményi katalógusok befejezése. 1859/60 A betűrendes cédulakatalógus folyamatossá válik. 1860-tól kezdve a katalogizálási tevékenység súlypontja erre a betűsoros cédulakatalógusra tolódott át, ill. a Márki József által készített nyomtatott címtár kérdése lépett előtérbe.

51 Az 1870-es évek elején az Egyetemi Könyvtár értesítője c. kiadvány tűnik fel, mely rendszeresen hozta a könyvtár új szerzeményeinek jegyzékét.

52 Személyzeti hiány miatt akkor sem tudott a könyvtár eleget tenni felsőbb szervek azon rendeletének, hogy a rendszeresen gyűjtött iskolai értesítőkben levő értekezéseket katalógusába dolgozza be.

53 A könyvtárat látogató közönséggel, elsősorban természetesen az .egyetemi ifjúsággal, tanulmányai előmozdításával Toldy szívesen foglalkozott. Az egyetemi hallgatóknak a könyvtár olvasói között való örvendetes gyarapodását 1853-ban a hazai irodalom felvirágzásában, az olvasási kedv megnövekedésében látja, de nem hagyja említés nélkül a könyvtár helyes szerzeményezési politikáját sem. Ugyanekkor jelzi, hogy az orvostanhallgatók rovására örvendetesen emelkedik a jogi, matematikai, fizikai és műszaki érdeklődés. A hallgatók már nem csupán tankönyveket, hanem forrásmunkákat is használnak. így a könyvtár munkájának jelein mérte le az egyetemi oktatás minőségi javulását.

54 Később megelégedéssel adja hírül, hogy a folyóiratok, „a tudomány 471