Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

•. . az 1000 Ft ne lenne elegendő a könyvtár számára. Javasolta, hogy a könyvtár mérsékelje a „zsurnalista" jellegű anyag beszerzését. Hasonló sors érte Toldy 1855-i kérését is ; sőt : az 1852/53. tanévben mutatkozó 353 Ft kerettúllépést a helytartóság intézkedésére a könyvtárnak a következő tanévi átalányból vissza kellett térítenie.

31 Eredményt csupán a politikai helyzet enyhülésekor, az 1850-es évek végén sikerült elérni. 1858-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jelezte, hogy a pesti egyetem fejlesztését politikai szempontok indokolják, a könyvtár számára tarthatatlan az 1000 Ft-os dotáció, amikor Bécs már 4725, Prága 2625, Krakkó 2400 és Padova 2100 Ft-ot kap évente. A minisztérium élesen kritizálta a pénzügyminisztérium korábban ismertetett álláspontját, hangsúlyozta a pesti egyetem teljes egyenjogúságát, s a dotációnak évi 2000 Ft-ra való felemelését javasolta. A javaslatot az uralkodó 1859. január 13-án hagyta jóvá.

32 Négy évvel később, 1862 végén a helytartótanács újabb jelentős jövedelemhez juttatta a könyvtárat, amikor elrendelte, hogy az 1863. január 1-től beszedendő egyetemi beiratási díjak (valamint a korábban begyűlt díjakból vásárolt államkölcsönök kamatainak) felét könyvtári beszerzésre kell fordítani.

33 A beiratási díj-alapból ilymódon a könyvtár rendelkezésére álló összeg az 1865/66. tanévben 847 Ft, az 1870/71. tanévben pedig már 1185 Ft dotáción felüli jövedelmet jelentett a könyvtárnak.

34 A szerzeményezés jellegét tekintve a fent elmondottakra kell utalnunk. A dotáció alacsony volta nem tette lehetővé valamennyi tudományág arányos fejlesztését, a könyvtár azonban ennek ellenére is mindent megtett, hogy a tudományos kutatás alapvető segédeszközeit megszerezze. Ezért fordított Toldy kezdettől fogva különös gondot a bibliográfiai és enciklopédikus jellegű segédkönyvtár gyarapítására. Erre, valamint a szerzeményezés jellegére bőséges felvilágosítással szolgálnak 1866-ig az évi jelentése mellékletét alkotó gyarapodási jegyzékek, majd 1866-tól a könyvtárban ma is folyamatosan meglevő szerzeményi naplók. Bizonyos megkötöttséget jelentett a szerzeményezés területén az ún. kari desideratumok rendszere. A könyvtári szabályzat értelmében ugyanis a szerzeményezést a könyvtár igazgatója irányítja, azonban ezirányú munkája terén figyelembe kell vennie az egyes karok kívánalmait. Ez a kívánalmak írásban történő bejelentése nélkül is természetszerűen megtörtént, azonban állandó nehézséget jelentett az, hogy a kari kívánalmak arányait a dotáció alacsony voltával kellett egyeztetni. Ennek során több esetben vitára került sor; Toidy Ferencnek a teológiai karral volt számos nézeteltérése, mely a karok közül többször kifogásolta világnézeti szempontból Toldy szerzeményezési politikáját.

35 Jelentős gyarapodási forrást jelentettek ebben a korban is a könyvtár számára a kötelespéldányok. Ezek beszolgáltatását számos rendelet szabályozta, azonban állandó volt ennek ellenére is a panasz a beszolgáltatás rendszertelensége miatt. Toldy részben arra törekedett, hogy ez a rendszertelenség megszűnjék, részben pedig arra, hogy

7- a kötelespéldány468 J