Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

lembevételével 1864. szeptember 7-én hozta meg végleges döntését. Elrendelte a hétfői nyitvatartási, panaszkönyv létesítését,

28 a kéthónapos nyári szünetet (augusztus—szeptember), szabályozta a nyitvatartási (de. 9—12, du. télen 5—8, nyáron 4—7), fenntartotta a kölcsönzés addigí rendjét, kilátásba helyezte a tüzelőmennyiség fokozását, valamint a gázvilágítás bevezetését. Személyzet-gyarapítást azonban nem engedélyezett. Érdemes megemlíteni a könyvtárnak a nyitvatartással kapcsolatos álláspontját, mely tudománypolitikai jelentőséggel bír. Toldy Ferenc ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy 12 és du. 5 között kevés az idő a tudományos munkára, amelyre pedig anyagi okokból (is) szükségük van a könyvtárosoknak. Ebéd után nem lehet szellemi munkát végezni, testmozgásra is szükség van — így saját tudományos munkájukkal a könyvtárosok csak éjjel foglalkozhatnak. Ugyanekkor viszont a pesti illetmények lényegesen alacsonyabbak, mint Bécsben és Prágában.

29 Korszakunk utolsó könyvtárvizsgálata 1865-ben zajlott le, az. egyetemi tanács kezdeményezésére.

30 Indoka kifejezetten kultúrpolitikai volt ; mint a rektor kifejtette : „egyetemünk könyvtára nemcsak egyetemünk, de egyszersmind országunknak is közkincse lévén", annak helyes kezelése, gyarapítása országos érdek. A vizsgálat alkalmával kifogásolt hiányosságok nagyrészt a személyzet és az épület elégtelenségében lelték magyarázatukat, s csupán kisebb részben voltak technikai jellegűek (kölcsönzési rendellenességek). Közönségszolgálati panasz — s ez. a leglényegesebb — ekkor nem merült fel. Az 1870 es években lezajlott vizsgálat-jellegű akciók már az új könyvtár építésével és az átköltöztetéssel kapcsolatosak. B) E g y e s könyvtári munkaterületek a) Szerzeményezés Egy könyvtár minőségét elsősorban gyarapítási munkája, ill.. ennek anyagi lehetőségei szabják meg. A pesti Egyetemi Könyvtár ebben a korban is csekély beszerzési hitelkerettel rendelkezett, mivel az 1830-ban 400 Ft-ról 1000 Ft-ra felemelt dotáció állandóan kevésnek bizonyult. A könyvtár már korábban is évről-évre ostromolta emelésért a felettes szerveket, azonban teljesen •sikertelenül. Az egyetemi tanács a szabadságharc után első ízben 1852-ben tett kísérletet a dotáció felemeltetésére, részben az egyetemi alap, részben az Egyetemi Nyomda jövedelmei terhére. A következő évben Toldy tett hasonló javaslatot,, és újból hivatkozott az Egyetemi Nyomda akkor évi 23 000 Ft-os jövedelmére. Ez a javaslat megjárta a helytartóságot, a bécsi minisztériumokat is. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium az egyetemi alapból javasolta az emelést, a helytartóság állami pénz igénybevételét tartotta indokoltnak. A pénzügyminisztérium azonban ellenezte az emelést azzal a kifejezetten rosszindulatú és magyarellenes indokolással, hogy a pesti egyetem nem egyetlen felsőoktatási intézménye az országnak, s Magyarországon nem olyan méretű a tudományos képzésre való törekvés, hogy 30* 467