Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

rendben tartott irattárnak és az évi jelentéseknek — teljes egészében fennmaradt.

21 Az állomány gyarapodása a következőképpen alakult : Év Központi kvt. Tanszéki kvt-ak 1851 1856 1861 1866 1871 1875 72 630 78 112 101 770 108 040 141 006 összesen kb. 3 428 6 723 9811 12 279 20 390 200 000 kötet. A könyvtár tehát huszonöt év alatt összesen mintegy 125 000 kötettel gyarapodott, ami évi átlagban mintegy 5000 kötetet jelent. Már itt meg kell viszont említenünk, hogy 1858-ban a Frank-könyvtár, 1871-ben pedig a Balogh-könyvtár egyszerre sok ezer kötettel gyarapította a könyvtár állományát. A könyvtár forgalmának adatai a következők : Tanév Olvasók Kölcsönzött művek 1849/51 (!) 11 120 1885 1851/52 10 785 1065 1859/60 11 628 1265 1860/61 14 171 1510 1865/66 26 535 1244 1868/69 35 229 1192 1871/72 27 085 703 1874/75 cca. 14 000 cca. 1000 A forgalmi grafikonból érdekes megállapítások szűrhetők le. A politikai változás éveinek kisebb (évi kb. 5000-es) forgalma után 1851-től kezdve állandósul az évi 10—11 000-es átlag. A politikai kibontakozás legkisebb reményének hatására a forgalom 1860 őszétől — csupán részben az új olvasóterem megnyitásának következményeként — jelentősen emelkedik, s 1866-ra eléri az 1859. évi szint 136%-át, — annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum és 1867 után a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárai ezekben az években már komoly versenytársként jelentkeztek. A forgalom a kiegyezés után még tovább emelkedik, s csúcspontját 1869-ben éri el, az 1866. évi szintet 35%-kal meghaladva. Ettől kezdve a régi könyvtárépület utolsó éveiben a forgalom fokozatosan csökken, ami elsősorban a könyvtár olvasóhelyiségeinek egyre elviselhetetlenebb zsúfoltságával magyarázható. Ezt a csökkenést csupán az új olvasóterem megnyitása szüntette meg. 464