Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

A könyvtár és igazgatója természetesen nem nézték tétlenül a gyarapodás és forgalom problémáit. Állandóan szorgalmazták a dotáció emelését és a közönségszolgálati lehetőségek kibővítését (olvasótermek, gázvilágítás stb.). Ennek ellenére sem tudták azonban függetleníteni a könyvtár életét a külső tényezőktől : az anyagi nehézségektől, a kormányzati körök nehézkességétől, sok esetben rosszindulatától. Toldyban azonban jó érzék volt az erők megfelelő csoportosítása iránt : csupán ott és akkor indult harcba, ahol és amikor vagy konkrét, gyors eredményre volt kilátás, vagy amikor súlyos, elvi jellegű kérdések forogtak szőnyegen. Ily jellegű tevékenységre elsősorban a.könyvtár és a pesti ferences zárda közötti évtizedes ingatlanper folyamán volt szükség. A pereskedés, melynek részletes történetével egy korábbi tanulmányunkban foglalkoztunk,

22 egyrészt azzal az eredménnyel járt, hogy a könyvtár és a zárda között létrejött megegyezés lehetővé tette az új könyvtárépület megteremtését, másrészt pedig a könyvtár ügye mellett sorakoztatta fel a haladás ügyének híveit : az egyetemi tanácsot, számos professzort és politikust, valamint a közvélemény tekintélyes részét. A könyvtár általános szakmai irányítása az évek során helyesnek bizonyult. Erről tesznek tanúságot azok a könyvtárvizsgálatok, melyeket felettes szervek a könyvtárban elrendeltek. Az első ilyen általános vizsgálat 1858 decemberében zajlott le. A vizsgálatot megelőzően Toldy tájékoztatta [az egyetemi tanácsot a könyvtár helyzetéről ; részletesen ismertette az egyes szaktudományok állapotát s kifejtette, hogy a dotáció csekély volta következtében 1790 óta folyamatosnak mondható a könyvállomány lemaradása az általános szinttől.

23 A vizsgálóbizottság elnöke Burián Hermann helytartósági titkár, tagjai Wenzel Gusztáv, Toldy Ferenc és az állami számszék egy pénzügyi szakembere voltak. A vizsgálat (melynek jegyzőkönyve részletesen ismertette a rendelkezésre álló közönségszolgálati és adminisztratív segédeszközöket)

24 általában megállapította, hogy a könyvtár alapos munkájáról, a közönséggel szemben tanúsított kifogástalan udvariasságáról közismert, s munkájával kapcsolatban komoly kifogás nem merült fel. A könyvtári munkálatok az egyes alkalmazottak közt csak elvben elhatároltak,

25 a gyakorlatban az egyes funkciók határai elmosódottak. Kifogás merült fel a számlaellenőrzés területén : a bizottság több kifizetett, de a katalógusban nem szereplő művet talált. A bizottság előírta a megvalósítandó feladatokat, melyek közül a könyvtár további fejlődése szempontjából jelentősek : számjelzetek rávezetése az egyes kötetekre, fasciculusok és convolutumok tartalmának részletes feltárása, szak- és kritikai kézirat-, valamint metszetkatalógus elkészítése, az olvasókról jegyzőkönyv felfektetése, térítvényrendszer bevezetése és a fiókkönyvtárak rendszeres ellenőrzése. A felsőbb szervek a vizsgálati jegyzőkönyv alapján már csak az igazgatási jellegű kérdésekkel foglalkoztak, s az 1847. évi szabályzat maradéktalan végrehajtását tűzték ki feladatként. 30 Tanulmányok Budapest múltjából 465