Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

kapcsolatára is. Az ügy a katonai törvényszéket is megjárta, s 1850 februárjában a katonapolitikai osztály fenntartja álláspontját a Toldyval kapcsolatos terhelő adatokat illetően. Az ügy mégis elsimult : Toldyt március 22-én a Magyar Tudományos Akadémia újonnan alakult bizottmányának titkárává választották.

17 Ezek után már könnyen megoldódott a személyével kapcsolatos inkompetencia-kérdés is : az egyetemi tanács — bécsi példára hivatkozva — nem találta összeférhetetlennek a könyvtárigazgatói és akadémiai titkári állásokat. A személyzet terén az átmeneti korszakban tett lépései viszont csak részeredményt hoztak : betöltetlen maradt a II. őri és II. tiszti állás, Tuppyt pedig politikai megbízhatatlansága miatt elbocsátották. Helyette új gyakornokként Révay János állt munkába. Viszont komoly eredményként könyvelhette el Toldy a szabadságharc mozgalmaiban aktív szerepet játszott, súlyos beteg Garay János újbóli alkalmaztatását. Dobocsányi Ignác könyvtárszolga sanyarú anyagi helyzetéről még az átmenet szomorú korszakában sem felejtkezett meg. Kultúrpolitikai felfogásának megfelelően az új korszak első napjaitól kezdve élénk figyelmet szentelt a közönségszolgálat kérdéseinek. Elsősorban arra törekedett, hogy a könyvtárosoknak megfelelő munkahely és nyugalom álljon rendelkezésükre. Ezért kéri az I. őri szállás könyvtári célra való átalakítását, ami lehetővé tenné külön folyóiratolvasó és kézirattár felállítását, valamint a segédkönyvtárnak a tisztviselői szobában való elhelyezését.

18 A terv megvalósult, s a könyvtár külön folyóiratolvasója megnyílt. Ezzel egyidejűleg kérte a folyóiratok tanári körözésének megszüntetését, a legfontosabb osztrák és német hírlapok előfizetését, a legutóbbi hírlap-hiányok pótlását, az Egyetemi Nyomda kötelespéldány-szolgáltatásának felújítását, valamint e szolgáltatás intézményes kiterjesztését az összes hazai nyomdákra.

19 Az egyetemi tanács helyesen értette meg Toldy Ferencnek a folyóiratolvasóval kapcsolatos elképzelését, amikor körlevelében a folyóiratolvasó célját abban határozta meg, hogy az más társadalmi osztályok ún. kaszinóihoz hasonlóan, azonos életcélú és műveltségű emberek baráti együttlétének, a tudományos eszmecserének, a kollegiális szellemnek és megértésnek tűzhelyévé váljék, egyúttal „ad amoeniorem quoque hoc in űrbe existentiam exemplo similis lectorii Viennensis quidpiam conferre posset".

20 Az átmenet kritikus korszakán Toldy Ferenc bölcsessége átsegítette a könyvtárat, mely így megindulhatott az abszolutizmus éveinek sérelmekben, elnyomásban bővelkedő, de a rémuralom hónapjainál elviselhetőbb útján. 2. A könyvtár fejlődése 1850 után A) Általános helyzetkép A könyvtárnak a köz- és tudományos életben betöltött funkcióját legjobban a könyvtári állománygyarapodás és a forgalom adatain keresztül mérhetjük le. Ezek túlnyomó többsége — hála a Toldy által mintaszerű 463 <