Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

1. aláírta-e a függetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos egyetemi nyilatkozatot, és milyen szerepe volt annak megszerkesztésében? 2. maga, fiai vagy más, fennhatósága alatt álló rokona milyen katonai és polgári tisztséget viseltek a szabadságharc ideje alatt? Az Egyetemi Könyvtár ekkor Pesten tartózkodó alkalmazottai (Toldy Ferenc igazgató, Rischel Ágost id. segédőr, Csery József I. tiszt, Tuppy József II. tiszt és Dobocsányi Ignác szolga) beadták a kért jelentéseket. Ugyanakkor Toldy közölte, hogy a távollevők közül Reguly Antal Németországban hónapok óta kórházban van, s így távol volt ,,a forradalom piaczától", Lugossy József II. őr Debrecenben tartózkodik, Hanák János segédőr pedig önkényesen távozott. Az egyetemi hatóságok további érdeklődése már nem kizárólag a személyi-politikai kérdésekre, hanem a könyvtár jövendő sorsára, gazdasági helyzetére vonatkozott. Toldy válaszában röviden ismertette a könyvtár működését 1848. március 15-től, kitért a dotáció és a személyzet elégtelenségére, ismertette (rendkívüli óvatossággal és megértéssel) beosztottjainak politikai magatartását, s vázolta az épület- és helyiségviszonyok tarthatatlanságát.

9 A felsőbb kormányzati szervek a vártnál hamarább közölték a könyvtárral kapcsolatos elvi és gyakorlati döntésüket. Geringer már november közepén kifejtette az egyetemi kérdésekkel kapcsolatos irányelveket, s külön foglalkozott a könyvtárral. B rendelet hosszas iratváltást eredményezett a központi szervek, az Egyetem és a könyvtár között, melynek eredményeként 1850 februárjában a helyzet tisztázódott.

10 Toldy „denique symbola annua augenda! denique bibliotheca aedificanda!" felkiáltással mutatott rá a könyvtár két égetően súlyos kérdésére (a dotáció elégtelenségére és az épület állapotára), s utalt a felsőbb szervek kötelezettségeire : ,,qui vult finem debetvelle media !"

u Geringer döntése az anyagi kérdésekkel nem foglalkozott ; Toldyt (igazolási eljárása befejeztéig ideiglenesen) megbízta a könyvtár igazgatásával, Reguly Antalt I. őrré, Csery Józsefet I. tisztté, Garay Jánost írnokká, Rischel Ágostot napidíjassá kinevezte. Az Egyetemi Tanács február 25-én iktatta be hivatalába Regulyt, majd a helyzet ilyetén tisztázása után leszögezte álláspontját az Egyetemi Könyvtár funkcióját illetően, kifejtve, hogy a könyvtár nem csupán az egyetemé, hanem egyúttal magyar közművelődési célokat is szolgál.

12 A könyvtár élete így megindult anélkül, hogy legégetőbb anyagi kérdései rendeződtek volna. A dotációért, az új épületért vívott harc kitölti a könyvtár történetének egész tárgyalandó szakaszát. A belső munka megindulása előtt azonban a könyvtárnak egy-két kisebb jelentőségű, de veszélyes kérdéssel kellett megbirkóznia. Ilyen volt elsősorban az egész egyetem Budára való átköltöztetésének terve. Buda a XIX. század első felében fejlődésében visszaesett, az ostrom alatt jelentős károkat szenvedett, viszont a másik főváros lendületes fejlődésnek indult. Buda szívesen látta volna, ha egy-két nagyobb, a városnak anyagi előnyt is jelentő intézmény (egyetem, invalidus-ház) 461