Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

tudományos életünknek a reformkor kezdetéig szinte egyedüli nyilvános könyvtára volt, s így egyesítette magában a városi, nemzeti és egyetemi könyvtár funkcióit.

3 Különleges súlyt adott a könyvtár szerepének a tárgyalt korban Toldy Ferenc könyvtárigazgató személye, aki a könyvtári munka és a magyar tudományos élet közvetlen, élő kapcsolatát biztosította. Ezek után pedig beszéljenek a könyvtár történetének „száraz"" tényei. H. A könyvtár élete 1849—1876 /. A politikai átmenet kora A szabadságharc megpróbáltatásokkal terhelt hónapjai nem múltak el nyom nélkül a fővárosi tudományos intézmények életében sem. A katonai események, a többszörös politikai rendszerváltozás és az ostrom szinte teljesen megbénította a felsőoktatási és tudományos munka normális menetét. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát csak a kellő időben megtett óvintézkedések mentették meg a tűzvésztől ; az Egyetem gellérthegyi csillagvizsgálója a hadi események során került (könyvtára kivételével) ebek harmincadjára. Az Egyetemi Könyvtárat anyagi károsodás ugyan nem érte, azonban az előző évek biztató lendülete

4 megszakadt : visszaesett a forgalom, az állandó személyzeti változások következtében lehetetlenné vált a könyvtár normális belsőmunkája.

5 A szabadságharc bukása után közel egy évnek kellett eltelnie, amíg az abszolút kormányzat rémuralmi jellegű intézkedései elvesztették barbár élüket, s az elnyomás szomorú korszakán belül lehető vált a mindennapi élet menetének helyreállítása. A könyvtár vezetője előtt számos súlyos feladat állott. Ezek közül életbevágó volt a könyvtárral kapcsolatos általános politikai természetű vizsgálat s az ezzel kapcsolatos személyi igazolások eredménye. Míg az ostrom, ill. a trónfosztás előtt az Ideiglenes Polgári Közigazgatás törvényesnek ismerte el a 48-as minisztérium kinevezéseit, s csupán egyénileg tette függővé a további alkalmaztatást a vizsgálatok eredményétől,

6 a Világost követő rendszer ezt az engedményt sem tette meg. Az állásban megmaradásnak ekkor egyetlen feltétele a politikai vizsgálat kedvező eredménye volt. Az Egyetemmel kapcsolatos ilyetén vizsgálat lebonyolítására Havas József volt pest-budai császári biztos, helytartósági irodaigazgató kapott megbízást.

7 1849. szeptember elején pedig hivatalba lépett az új, kinevezett egyetemi tanács Virozsil Antal jogprofesszor elnökletével.

8 A tanács első körlevelében elrendelte, hogy az egyetem valamennyi alkalmazottja nyolc napon belül tegyen igazoló jelentést a szabadságharc alatti magatartásáról, külön kitérve az alábbi pontokra : 460