Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet, 1849-1876 = La Bibliotheque universitaire et la vie scientifique en Hongrie, de 1849 a 1876 459-493

TÓTH ANDRÁS Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849—1876 Ï. Bevezetés A könyvtártörténet stúdiumának elvi és módszertani szempontjai •sem nemzetközi, sem magyar viszonylatban nem mondhatók teljes mértékben tisztázottaknak. Georg I^eyh a Milkau-féle könyvtártudományi kézikönyvben

1 két gyakorlati célt tűz a könyvtártörténet elé : az egyik a múlt szakmai tapasztalatainak feltárása és hasznosítása a jövő fejlődés érdekében, a jelenben fellépő laikus véleményekkel szemben ; a másik — már elvinek is nevezhető — cél a könyvtáraknak, mint „az emberiség emlékezeté"nek múltjából feltárni azt a szellemi örökséget, azt az atmoszférát, melynek ismerete nélkül könyvtár és könyvtáros gyökértelenül áll a tudományos élet fejlődésének menetében. Leyh szavai a tudomány és élet, elmélet és gyakorlat egységére utalnak, s ebben komoly útmutatást nyújtanak a könyvtártörténet művelőjének. Szempontjai helyesek ; kialakításukban tekintélyes menynyiségű, kultúrtörténeti szempontból is hasznosítható adat és az ezekből megszülető általános következtetések játszottak szerepet. L

eyh nem hangsúlyozza azonban kellőképpen — bár a könyvtár kulturális szerepéről mondottakban implicite ez is benne foglaltatik —, hogy a könyvtártörténészeknek egy, a könyvtáraknál magasabb kör szempontjait is alkalmazniok kell, ha stúdiumuk eredményeit magasabb szinten is értékesíteni kívánják. Ezt a magasabb szempontot egyrészt a tudományos kutatómunka egységének elve adja meg (mely a könyvtárat a kutató tevékenység egyenrangú műhelyének tekinti), másrészt a tudományos munka és a tudós (könyvtári munka és könyvtáros) társadalmi-politikai funkciójának felismerése és vizsgálata írja elő.

2 A magyar könyvtártörténet, különösen annak XIX—

XX. századi fejezetei még nem jutottak oly stádiumba, hogy kísérletet lehetne tenni a történeti vagy akár társadalmi szintézis területén. Ehhez még alapos levéltári, biográfiai és bibliográfiai előmunkálatok, számos előtanulmány lenne szükséges. Arra azonban már most lehetőség nyílik, hogy az előtanulmányokban az adatok értékelése során a fent jelzett magasabb szempontokat érvényesítsük. Különlegesen jó alkalmat nyújt erre a pesti Egyetemi Könyvtár története — azon könyvtáré, mely az újjászülető fővárosnak, egész 459