Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

gyártörténet némely homályos kérdésében, sőt korábbi hagyományokat is közölt Ilyen memoárokat kaptunk Bánó László, Barwisch Franz, Becker Ágoston, Fändrich F. (Wien), Fehér Lajos, Feilner Károly, Fuszek Henrik, Huber Lipót„ Hutterer József, Kail József, Kaplanek József, Kögler Gusztáv, Krempe Róbert, Ninausz István, Petrovics Emil, Raichl Jenő, Ribner Hugó, Radovitz Bódog, Summerecker Alfréd, Szablya János, Valatin Béla, Verderber József, Würzler Béla, Zámor Ferenc úrtól és másoktól. A gyárbeli műszaki részletkutatásokat összefoglaló kéziratokat (Jób Imre, A vagongyártás története ; Gras Viktor, A hajógyár története ; Halász Pál, Az elektromosgyár műhelytörténete ; Verebelyi Leó—Kanitz Imre, A hídosztály fejlődése ; Gleich, Bányagéposztály ; A hajógyári kazánosztály műszaki fejlődése ; A számlálógyártás története stb), mivel jobbára munkám megírása után készültek el, már nemigen tudtam felhasználni. Ami végül a könyveket és folyóiratokat illeti, legyen szabad itt csupán a közvetlen Ganz-vonatkozású anyag és néhány általános jellegű technikatörténeti kézikönyv felemlítésére szorítkoznom. A felhasznált magyar közgazdaságtörténeti és gyáripari munkák bibliográfiáját annál inkább mellőzhetőnek vélem, mivel Sándor Vilmos nagyszabású monográfiája, Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867—1900 (1954) ezt úgyis felöleli. Az 1848-ig terjedő időszakra vonatkozó irodalmat pedig Mérei Gyula közli Magyar iparfejlődés 1790—1848 (1951) c. monográfiájában. — Általános technikatörténeti tájékozódásra felhasználtam Beck Ludwig, Geschichte des Eisens (1899) c. nagy munkájának IV. és V. kötetét, továbbá Conrad Matschoss, Beiträge zur Geschichte der Technik und Industrie (1910) c. művét. A vasöntés történeti jelentőségéről és az öntöttvas hódító útjáról Matschossnak egy másik monográfiáját, Sulzer in Winterthur (é. n.) és U. Lohse könyvét, Entwicklung der Bisengießerei seit Beginn des 19-ten Jahrhunderts (é. n.) forgattam. A vasúti technika kérdéséről a Heusinger—Waldegg-féle Handbuch für spezielle Eisenbahntechnik (1870) c. kézikönyv II. kötetét használtam. Általános fém-, gép- és elektrotechnikai ismeretek szerzésére többnyire magyar tankönyveket forgattam. A Ganz-gyár úttörő jellegű kísérleteinek, szabadalmainak, nemzetközi kiállításokon bemutatott eredeti gyártmányainak legtüzetesebb ismertetését három kitűnő szakfolyóiratban találtam meg : a Zeitschrift des Vereines Deutscher Ingenieure 1862-től kezdődő évfolyamaiban, valamint A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében és Heti Értesítőjében 1867-től, illetve 1881-től kezdődőleg. A Zeitschrift fontos támaszom volt a legfontosabb technikai alkotások jelentőségének tárgyilagos lemérésében. A gyár egyetlen összefoglaló történetét és a többi magyar gépgyárak fejlődését A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének 1926—1927. évi Évkönyvében (1928) találtam meg. A vállalati és üzleti fejlődés tekintetében az egész korszakra vonatkozó értékes adatok nagy tömegét szolgáltatták a Compass-sorozatok : Compass. Kalender und Jahrbuch für Handel, Industrie und Verkehr, Capital und Grundbesitz. Hrsg. v. Gustav Leonhardt ; Compass. Finanzielles Jahrbuch für Österreich—

Ungarn. Hrsg. v. Gustav Leonhardt ; Nagy Magyar Kompassz. Hasonló jelentőségűek voltak a főváros iparosodását az egykorú szemlélet tükrében bemutató iparkamarai jelentések : Jahresbericht des Pest-Ofner Handels- und Gewerbekammer, 1851-től; a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentései 1867-től. A Ganz-gyár különböző gyártási ágai történeti kialakulásának, a gyártmányok műszaki megismerésének és jelentőségük felmérésének szempontjából nélkülözhetetlen segédeszközt jelentettek a millennium idejétől kezdődőleg megjelent vállalati ismertetők (katalógusok, prospektusok). Ezek közül a következőket sikerült felkutatni : Elektromos Művek berendezése Ganz és Társa távolbavezető rendszere szerint (1896) ; Elektrizitätswerke ausgeführt von Ganz u, Co. (1896) ; Generatoren für dreiphasigen Wechselstrom ohne rotierende Wicklung Type AF. (1898) ; Egyfázisú váltakozó áramú transzformátorok (1899) ; Emphasen-Wechselstrom-Transformatoren (1899) ; Selbständige Transformätorschal450