Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

pozitív védelmet biztosító 1894. évi kormányrendelet és a magyar külkereskedelmi kapcsolatok fokozására alakított intézmények — számottevő eredményekre vezettek. Hatásuk a belső és külső piac jelentékeny kitágításával igen kedvező volt a hazai nagyipar fejlődésére. A belső piac kibővítését jelentették az ún. védett fogyasztású területek ; ezek úgy jöttek létre, hogy' az állami támogatásban részesülő gyárak kötelezve voltak magyar gyártmányú gépek és egyéb felszerelési tárgyak beszerzésére. Ugyanebben az irányban hatott a kormány vasútpolitikájában beállt változás is ; a vasútépítkezések többé nemcsak a földbirtok érdekeire voltak tekintettel, hanem az ún. ipari vonalak építésével közvetlen ipari érdekeket is szolgáltak. A külső piacok vonalán fontos változásszámba ment a budapesti nagybankok részvételével 1890-ben alapított Magyar Kereskedelmi Rt. piacfeltáró működése, amely által intézményes támogatást nyert a magyar nagyiparnak a vámhatárokon túlra, főleg a Balkánra és a TávolKeletre irányuló külkereskedelmi forgalma. E tényezők hatása a hazai gépgyártás területén is erőteljes fejlődéshez vezetett. Érdekes, hogy a nemzetközi finánctőke, amely oly szembetűnően terjeszkedett az ipari alapanyagok termelési területén, a magyar fémfeldolgozó és gépipar iránt nem mutatott különösebb érdeklődést. E tekintetben a külföldi nagy- és középipari tőke vállalt elsőrangú szerepet, a fiók- és ikergyáraknak egész sorát híva életre közvetlenül. A kilencvenes évek végéig nem kevesebb, mint 27 ilyen külföldi érdekeltségű fémfeldolgozó és gépgyár települt meg Magyarországon köztük 18 részvénytársaság. A külföldi tőkének e közvetlen behatolásánál nem kevésbé fontosak voltak a hazai bankmonopóliumok útján történt közvetett terjeszkedések. E tekintetben különösen nevezetessé vált a Magyar Általános Hitelbank, amely leghamarabb és legmesszebbmenőén terjesztette ki érdekeltségét iparvállalatokra. A kilencvenes évekig a Hitelbank érdekeltségi köre elég korlátozott volt, a gépiparra egyáltalában nem terjedt ki. Az iparvállalatokkal való kapcsolata is jódarabig igen laza volt, gyakran csak a vállalat bankári ügyintézésére szorítkozott, anélkül, hogy vállalati részvényekre igényt tartott volna. 1894—1895-től kezdődőleg azonban magatartása lényegesen megváltozott : egyre több ipari vállalatban szerzett magának részesedést és egyre többféle iparágat kapcsolt be érdekkörébe. Malom-, cukor-, tégla és petróleumipari érdekeltségei mellett a gép- és elektromosiparral is szoros érdekkapcsolatot teremtett. A kilencvenes évek második felében részvénytárcájába kerül a Schönichen és Hartmann-féle hajógyárakat magába olvasztó Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt., valamint a Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt., sőt a legnagyobb magyar gépgyár, a Ganz-gyár részvényéinek javarésze is. Az utóbbiakat Ganz Ábrahám Svájcban élő rokonainak birtokából a Toisch Söhne svájci cég révén szerezte meg, s később más vásárlásokkal is szaporította. Ez az összeköttetés a Hitelbankkal 1894—1895-ben korszakos fordulatot okozott a Ganz-gyár életében. A változást nem a bankkapcso27* 419 • • • . • - .