Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458
mindig messzemenőleg igazodott a megrendelő jelentőségéhez. Olyan üzletféllel szemben, mint amilyen a MÁV volt, állandó, messzemenő mérsékletet tanúsított az ármegállapításban. Az árengedmény áldozatáért ugyanis a megrendelések tömegében és folytonosságában nyert kárpótlást. B magatartásának köszönhette pl., hogy az Államvasutak 1889. évi hatalmas arányú (5000 db-nyi) kocsivásárlásait túlnyomórészt nála végezte (bérleteit is vele kötötte), s a következő évtizedekben is állandó megrendelője maradt. De nemcsak a vagongyártás vonalán váltak be a Ganz-gyár tevékenységi körének kiszélesítéséhez fűzött remények, hanem az erősáramú elektrotechnika zsenge iparágában is. Ha a vasöntés, illetve a gép- és vagongyártás nyolcvanas évekbeli fejlődése nagyszerűnek tűnik fel, úgy a villamosiparé valósággal tüneményesnek mondható. Amazoknál ugyanis több évtizedes szakadatlan anyagi és szellemi munkabefektetés eredményei mutatkoztak meg, emezt csupán két-három zseniális feltaláló pár éves erőfeszítése emelte a szó szoros értelmében vett világhírre. 1880-ban az elektrotechnikai osztály még egyszerű, jelentéktelen műhely volt, 1890-ben pedig már több száz munkást foglalkoztató hatalmas önálló gyártelep. B nem mindennapos fellendülés kimagasló hőse, a Mechwart által felfedezett és felkarolt Zipernowsky Károly évtizedünk kezdetén mindössze huszonhét esztendős volt és két éve dolgozott a Ganz-gyárban. Bddig elért szerény sikerei óta Mechwart és igazgatótársai feszülten várták : milyen új ipari lehetőségeket teremt a Kacsa utcai kísérleti osztály. A nyolcvanas évek elején ez az osztály már élénk tevékenységet fejtett ki malmok és színházak világítási berendezése körül. Berendezte többek közt a budapesti Nemzeti Színház világítását ; ez volt — a londoni Savoy és a brünni színház után — a világ harmadik villamos világítással ellátott színháza. Az osztály növekvő elfoglaltsága és híre következtében nemsokára új munkaerők megnyerése vált szükségessé. Zipernowsky szervező munkájának legalapvetőbb sikerét két vele együtt világhírűvé vált munkatársának, Déri Miksának és Bláthy Ottó Titusznak kiválasztásával és megnyerésével érte el. Óbennük nemcsak magához hasonló lelkes fiatal szaktársakat kapott, akikkel megoszthatta mindinkább szaporodó üzemvezetési gondjait, hanem rátermett kiváló kutatókat is, akik elméleti képzettségükkel és találékonyságukkal alapvető módon hozzájárultak a gyárvezetők célkitűzéseinek megvalósításához. (32. kép.) Zipernowsky először Dérivel került kapcsolatba. Bz a bécsi születésű fiatal mérnök egyazon évben végezte a műegyetemet, mint ő, s egyidejűleg kezdett az elektrotechnikával is foglalkozni. Blső kísérletei az akkoriban feltalált telefonnal, illetőleg az egyenáramú dinamóval voltak kapcsolatosak ; utóbbi vonatkozásban már 1877-ben szabadalmaztatta 406