Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

mindig messzemenőleg igazodott a megrendelő jelentőségéhez. Olyan üzletféllel szemben, mint amilyen a MÁV volt, állandó, messzemenő mérsékletet tanúsított az ármegállapításban. Az árengedmény áldoza­táért ugyanis a megrendelések tömegében és folytonosságában nyert kárpótlást. B magatartásának köszönhette pl., hogy az Államvasutak 1889. évi hatalmas arányú (5000 db-nyi) kocsivásárlásait túlnyomó­részt nála végezte (bérleteit is vele kötötte), s a következő évtizedekben is állandó megrendelője maradt. De nemcsak a vagongyártás vonalán váltak be a Ganz-gyár tevé­kenységi körének kiszélesítéséhez fűzött remények, hanem az erősáramú elektrotechnika zsenge iparágában is. Ha a vasöntés, illetve a gép- és vagongyártás nyolcvanas évekbeli fejlődése nagyszerűnek tűnik fel, úgy a villamosiparé valósággal tüneményesnek mondható. Amazoknál ugyanis több évtizedes szakadatlan anyagi és szellemi munkabefektetés eredményei mutatkoztak meg, emezt csupán két-három zseniális fel­találó pár éves erőfeszítése emelte a szó szoros értelmében vett világ­hírre. 1880-ban az elektrotechnikai osztály még egyszerű, jelentéktelen műhely volt, 1890-ben pedig már több száz munkást foglalkoztató hatalmas önálló gyártelep. B nem mindennapos fellendülés kimagasló hőse, a Mechwart által felfedezett és felkarolt Zipernowsky Károly évtizedünk kezdetén mind­össze huszonhét esztendős volt és két éve dolgozott a Ganz-gyárban. Bddig elért szerény sikerei óta Mechwart és igazgatótársai feszülten várták : milyen új ipari lehetőségeket teremt a Kacsa utcai kísérleti osztály. A nyolcvanas évek elején ez az osztály már élénk tevékenységet fejtett ki malmok és színházak világítási berendezése körül. Berendezte többek közt a budapesti Nemzeti Színház világítását ; ez volt — a londoni Savoy és a brünni színház után — a világ harmadik villamos világítással ellátott színháza. Az osztály növekvő elfoglaltsága és híre következtében nemsokára új munkaerők megnyerése vált szükségessé. Zipernowsky szervező munká­jának legalapvetőbb sikerét két vele együtt világhírűvé vált munkatársá­nak, Déri Miksának és Bláthy Ottó Titusznak kiválasztásával és meg­nyerésével érte el. Óbennük nemcsak magához hasonló lelkes fiatal szak­társakat kapott, akikkel megoszthatta mindinkább szaporodó üzem­vezetési gondjait, hanem rátermett kiváló kutatókat is, akik elméleti képzettségükkel és találékonyságukkal alapvető módon hozzájárultak a gyárvezetők célkitűzéseinek megvalósításához. (32. kép.) Zipernowsky először Dérivel került kapcsolatba. Bz a bécsi szüle­tésű fiatal mérnök egyazon évben végezte a műegyetemet, mint ő, s egy­idejűleg kezdett az elektrotechnikával is foglalkozni. Blső kísérletei az akkoriban feltalált telefonnal, illetőleg az egyenáramú dinamóval voltak kapcsolatosak ; utóbbi vonatkozásban már 1877-ben szabadalmaztatta 406

Next

/
Thumbnails
Contents