Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

19 334,16 m

2-re növekedett. Jellemző a falazott és faépületek arányának változása is : Évben Falázott épület m

2 Faépület 1867 1883 9 702,37 11 293,92 7665,20 8040,24 Az ilyen módon kiszélesedett keretekben rövid idő leforgása alatt nagyszerű arányokat öltött a termelés is. Mindjárt a gyár átvétele után következő első esztendőben megkétszereződött az előállított vagonok száma, s aztán évről évre növekedve, 1884-ig több mint kilencszeresére emelkedett az 1880. évi mennyiségnek. Az évtized közepén beállt válság 1886/87-ben erőteljes visszaesést idézett elő, de aztán ismét szembetűnően érvényesült a feltörő irányzat. íme a számok lépcsője : Évben 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 Épült db vagon 298 641 1112 1872 2709 2300 561 813 1590 2571 A mennyiségi fejlődés mellett a kocsifajtákban és kocsitípusokban, valamint a szerkezetben és berendezésben megmutatkozó minőségi fejlődés is jelentékeny volt. Az Első Magyar Vasútikocsigyár még jobbára tehervagonokat épített ; ezzel szemben a Ganz a lehetőségekhez mérten már 1881-től kezdve növelni igyekezett a személykocsigyártást is. Bár ez utóbbi a szükségletek jóval csekélyebb mértéke miatt nem versenyezhetett az előbbivel, az évtized végéig mégis tekintélyes szerepet nyert. Számszerűen ezt az alábbi táblázat mutatja : Évben 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 Épült személykocsi 71 225 219 209 70 61 83 125 101 Teherkocsi 298 570 887 1653 2500 2230 500 730 1465 2470 Szerkezeti tekintetben a fejlődést a fának mint kocsiszerkezeti anyagnak a vassal szemben egyre erősebb háttérbe szorulása jelzi. Nemcsak a faalváz küszöbölődött ki teljesen, hanem a felépítmény is mind több vasalkatrészt nyert. Egy 1883-ból származó kimutatás pontos számszerűséggel világítja meg, milyen és mennyi vas épült bele a különböző teherkocsifajtákba. 26* 403