Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Berlász Jenő: A Ganz-gyár első félszázada, 1845-1895 = Die ersten fünfzig Jahre der Ganz-Werke, 1845-1895 349-458

kai viszonyok hatásainak vizsgálata is jobbára felületi jellegű. Inkább csak a tények hitleles számbavétele és lerögzítése jellemzi ezen a területen is az előadást. Végül ami a munkásviszonyok vizsgálatát illeti, — ez még szűkebb keretek közé szorul. Meztelen létszám-statisztikák és néhány szociális adat mindaz, ami ebben az alapvetően fontos kérdésben bemutatásra kerül. Mindezek a hiányok — a vizsgálati szempontok szűkkörűsége s a műszaki szemlélet egyoldalú érvényesülése — magyarázatra szorulnak. Gyártörténetünk nem ma íródott, hanem másfél évtizeddel ezelőtt, e téren csaknem minden előzmény nélkül, mintegy úttörő kísérletként. Azóta a tudomány jelentős új eredményeket ért el, mind a tények ismerete, mind a jelenségek értelmezése tekintetében. De figyelembe veendő az is, hogy a monográfia tulajdonképpen nem is tudományos célzattal készült. Jubileumi emlékalbum akart lenni a gyár alapításának százéves évfordulójára. Hogy mégis több lett ennél, azon múlt, hogy írás közben szinte észrevétlenül eltértünk magasabb színvonal irányába. A munka létrejövetelének körülményeiről egyébként a következő felvilágosítással szolgálhatok. 1942-ben, a Ganz-gyár közelgő centenáriumának előkészítése során kaptam megbízatást a gyármonográfia megírására. A feladat rendkívül nehéz volt, egyrészt mert a gyár első félszázadának történetére vonatkozó vállalati levéltárat ismeretlen időben majdnem teljesen kiselejtezték, másrészt mert a második félszázad történetének anyaga szinte áttekinthetetlenül óriási volt. Különleges nehézséget jelentett számomra a tárgy műszaki jellege. A feladattal aligha tudtam volna megbirkózni, ha a gyár mérnöki karának néhány kiváló tagjából alakult tanácsadóés szerkesztőbizottság nem támogatott volna. E bizottság Vámossy Károly műegyet. c. nyilv. rk. tanár elnöklete alatt Gohér Mihály, néhai Gras Viktor és Jób Imre főmérnökökből állt. Nevezettek segítségével folyt le az anyaggyűjtés, a problémák tisztázása, s közösen dolgoztuk ki a monográfia tervét is. Mintegy másfél év alatt igen széleskörű kutatással — amelynek részleteiről majd a munka végén adok számot — sikerült a szükséges anyagot összegyűjtenünk. A megfogalmazás munkájához 1943-ban láttam hozzá és 1944 tavaszáig befejeztem az első félszázad történetét. Ezt tartalmazza a jelen kézirat, amelyet a szerkesztőbizottság, szakemberek széleskörű bírálata után, annak idején elfogadott. Adott formájában a kézirat nem teljes, mert a villamossági gyár kilencvenes évekbeli történetét tárgyaló befejező rész leírása akkoriban valamilyen okból elmaradt. Ennek pótlására és a forrásanyagnak lapalji jegyzetek formájában való felsorolására a német megszállás után keletkezett általános zűrzavarban többé nem kerülhetett sor. 1944 áprilisában pedig eltávoztam Budapestről s a munkával többé nem foglalkozhattam. Azóta tizenkét év telt el. Bár az egykori szerkesztőbizottságnak több tagja ma is életben van, a munka újrafelvételét és befejezését sajnos nem kísérelhettük meg. A légiveszély miatt annak idején elcsomagolt 350