Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

kent az 1847. évben. Csepelen tíz év alatt 1847-ben született a legkevesebb gyermek, és az 1849. évi kolerától eltekintve a legtöbb halálozás is ekkor volt, sőt a halálesetek száma felülmúlta a születésekét. Cinkotán szintén mélyponton volt a születések és kulminált a halálozások száma. (Az 1849. évit természetesen nem számítva.) A születéscsökkenést 1847-ben megérezte Budafok is ; a szokásos 150—160 születéssel szemben mindössze 99 volt, és itt is a halálesetek száma felülmúlta a születésekét. A kis lélekszámú Hidegkúton is 9-cel több volt a halálozás. Itt is a születések a mélyponton voltak. Soroksár, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba anyakönyveiből nem mutatható ki az ínség hatása a népmozgalomra. A községek többségében azonban az ínség hatása érezhető volt. A rossz egészségügyi viszonyok részben az egészségtelen építésű házak rovására is írhatók. Különösen a zsellérek házai nem feleltek meg a legelemibb egészségügyi követelményeknek sem. Budafokon 1837-ben írja az elöljáróság az uralkodóhoz intézett kérelmében : ,,van 154 olyan ház — egészségtelen, nedves lakások, némelyike veszélyes —, amelyek alig foglalnak el 16 négyszögölnyi területet".

29 Ezek a lakások mindössze két helyiségből állottak, szobából és konyhából. A hegy oldalán a hegybe vannak vágva, kimélyített udvarokkal, melyeknek a terep síkja felett csak kéményeik látszanak ki. Ilyen közegészségügyi viszonyok között élt Budapestkörnyék népe. * Vizsgáljuk meg Budapestkörnyék gazdasági viszonyait is. A ráckevei és óbudai uradalmak gazdálkodásának története még feltáratlan. Előtanulmányok híján mi is csak vázlatosan jellemezhetjük azokat. Hogyan élt ez a 20 000 ember? Fő kenyérkereseti foglalkozása a földművelés, amely a pesti részeken Újpest és Soroksár kivételével túlnyomó, bár a föld nem mindenütt kedvező. Rákospalotán 2252 hold szántó és 318 hold kenderföld, kaszáló is van 64 hold, a káposztaföld pedig 25 hold.

30 Rákoskeresztúron 1365 hold szántó mellett 420 kaszás rét, 344 kapás szőlő van. Rákoscsabán a 3965 holdnyi határterületből 2526 hold a szántó, 324 hold a rét, 716 hold a legelő, 116 hold a szőlőterület, 64 hold esik a belső telkekre és 218 hold terméketlen terület (utak stb.). 1848 körül már igen nagy jelentősége van a zöldségtermesztésnek. Palotán a lakosság negyed része kertészettel és kerti veteményekkel foglalkozik (uborka, borsó). Rákoscsabán a rozson és a kerti veteményeken kívül hozzájárul ehhez még a dinnyetermesztés is. Cinkotán a fő termékeken kívül zabot, árpát termelnek. A kerti vetemények között zöldbab, borsó, tök, dinnye és uborka termesztésében válnak ki. Rákoskeresztúr lapos réti földjein kerti zöldséget, káposztát, répát és dinnyét termelnek. Ezenkívül nagy súlyt helyeznek az állattenyésztésre, különösen a szarvasmarhatartást kultiválják. Palotán és Soroksáron főképpen a tejtermelésre fordítanak nagy gondot. Rákoskeresztúron 1843. október 10-én mindössze 85 fejőstehén van, viszont az ökrök száma 240, a lovaké 182.

31 Főleg az uradalmak voltak ekkor az állattenyésztés központjai (Szent328