Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

lőrinc, Gubacs, Káposztásmegyer). A budai oldalon viszont a szőlőtermelés az uralkodó. Bbből élnek Békásmegyer, Budafok és a két Tétény lakói. Tétény 3560 kat. holdnyi határának csaknem fele szőlő. Kistétény pedig szőlőmívelő hegyközség (455 hold), Budafokon meg éppenséggel a terület nagyobb fele szőlő.

32 Gabonát nem annyira piacra, mint saját és állataik szükségletére termeltek. A budafokiaknak teljes gabonaszükségletüket, a soroksáriaknak pedig annak nagyobb részét venniök kellett. Piacra főleg tejet, tejterméket és zöldségféléket vittek. A budai oldalon gyümölcsből, szőlőből és főleg borból pénzeltek. Ennek következtében aránylag jobb életmódot tudtak meguknak biztosítani, mint hasonló társadalmi helyzetben levő sorstársaik. A jobbágyokban állandóan élt a félelem a föld szétaprózása miatt. A féltelkes jobbágyok kímélet nélkül tagadják ki örökségükből harmadik és negyedik gyermeküket. Végrendeleteikben a parasztgazdaság egységét kívánják fenntartani még akkor is, amikor e tekintetben földesúri kényszer nem nehezedik rájuk. Hagenau Konrád rákoskeresztúri féltelkes jobbágy negyed-negyed sessiót hagy két fiára, négy leányára pedig összesen egy házhelyet.

33 Heiz Péter rákoscsabai féltelkes 1857. augusztus 24-én negyed telket hagy özvegyült menyének, a másik fél telket eladatja, árából második feleségét kell az örökösöknek kielégíteniök, és a megmaradt részen egyformán osztozkodjék két leánya és meghalt fiának négy árvája.

34 Özvegy Fazekas Györgyné 1847. június 3-án Rákoscsabán fél telkének felét egyik fiára Györgyre, a másik felét István fiára hagyja. János fia 100 váltó forintot „egyebet semmit", és Örzse leánya 20 Ft-ot és kiházasítást kap.

35 Özvegy Greguss Györgyné féltelkes kiköti, hogy két fia maradjon közösen a gazdaságban, a harmadikat fizessék ki 300 váltóforinttal, leánya viszont csak 100 Ft-ot kap.

36 így a természetes szaporodás erőteljesen hozzájárult a zsellérség növekedéséhez. De ugyanígy osztódnak a zsellértelkek is. Gyurcsánszky Pál rákoskeresztúri zsellér 1855. április 14-én kelt végrendeletében házát két fia között osztja meg : az első szobát fél konyhával János fia, a hátulsó szobát a konyha másik felével Márton fia foglalja el. Az ingóságokat a fiúk maguk között osszák meg. A homoki dűlőben levő háromnegyed szőlejét osszák három részre : a felső széle legyen János fiáé, közepe Márton fiáé, az alsó része Anna leányáé.

57 így keletkeztek a nadrágszíj-parcellák és velük együtt nőtt a nyomor. Különösen a zsellérség helyzete volt súlyos. A cinkotai zsellérek az adóterhek miatt panaszkodnak a megyénél : „kézimunka és napibér magunk és családunk fentartására egyedüli forrásul szolgálnak. . . legelő és takarmány hiány miatt igás marhát nem tarthatunk", ezért fuvarokra nem vállalkozhatnak, „sőt a mezei munka fogytával. . . nyomor és éhséggel küzdeni kénytelenítettünk".

38 A nyomorból való menekülésnek több útja volt : az ipar, kereskedelem és a kertkultúra. Ez a folyamat Budapest környéken mindenütt szükségszerűen megindult, Soroksáron anyagilag igen erős iparos réteg alakult ki. A mesteremberek anyagilag a fél- és egész-telkes jobbágyok között állottak. A lakosság: 329 • •