Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

1182 íö volt, a római katolikus anyakönyvek szerint.

13 A szaporodás 297 fő, ami a népszámhoz viszonyítva szintén kb. 10%-os szaporodást j elent. Hidegkúton az 1841—1850 közti tíz évben a születések száma 502, a halálozásoké pedig 458, a tíz évi szaporodás 44 fő, ami viszont az 5%-ot sem éri el.

14 A szomszédos Békásmegyeren 1841 és 1850 között 484 születés mellett 429 halálesettel találkozunk, ami tíz évre 55 főnyi természetes szaporodást jelent, a népesség számához viszonyítva azonban csak 7%-os szaporodásnak felel meg.

15 Tétény községben pedig az 1846—1850 közti öt évben 350 születés áll 397 halálesettel szemben.

16 Tehát itt gyarapodás helyett egyenesen fogyással találkozunk. Itt is csak a római kat. anyakönyvek alapján állítottuk össze statisztikánkat, a tétényi izraelita anyakönyveket fig3^elmen kívül hagytuk, az izraeliták kis száma miatt. A pesti részeken nagyjából hasonló volt a helyzet. Rákospalotán 1848—1852. években a református anyakönyvek szerint született 227 fő, meghalt 192 fő, tiszta szaporodás 35 fő.

17 Cinkota meg egyenesen visszaesést mutat ; 1846 és 1850 között született 177 gyermek és meghalt 245 fő. A halálozások nagy száma az 1849. évi kolera következménye.

18 Ugyancsak ezt a képet mutatja Soroksár is. 1841 és 1845 között í 137 születést anyakönyveltek, ugyanekkor a halálesetek száma 775 volt.

19 Az adatokba a gubacsi és szentlőrinci eseteket is betudtuk. Öt év alatt tehát a szaporodás 362 fő, rendkívül magas arányszám. A következő öt évben azonban ellenkező értelmű adatokat kapunk. Az éhségjárvány és háború következtében a lakosság száma nemhogy növekedett volna, hanem egyenesen csökkent. A születések száma lényegében most is változatlan maradt, de igen felszökött a halálozás. Az 1846 és 1850 közötti öt évben született 1132 gyermek, a halottak száma viszont 1202 fő. A fogyás ekkor 70 fő az 1845. évi népesség számához viszonyítva. Csupán 1849-ben 396 halálesetről számol be az anyakönyv, tehát egyetlen egy évben meghalt az összlakosság 10%-a. Összegezve az eredményeket, a lakosság száma általában növekvő tendenciát mutatott, amit különben egyéb, már általam felhozott adatok is igazolnak. A szaporodás a háborús években megállt, de nem a születések számának csökkenése, hanem a halálozások emelkedése miatt. A nép életereje töretlen, csak a külső események (járványok, háború) okoznak olykor katasztrófákat. Ha az egyes községek halálozási statisztikáját elemezzük, rögtön feltűnik a gyermekhalandóság megdöbbentően nagy aránya. A halottak legnagyobb része gyermek és csecsemő volt. 1840-ben Soroksáron 160 halott közül 63 egy éven aluli csecsemő és 58 gyermek volt egytől tíz éves korig. A 10 éven aluliak az összes halottak 75%-a. Ugyanebben az évben 198 gyermek született Soroksáron. Ha ehhez a számhoz viszonyítjuk a csecsemőhalálozásokat, akkor rendkívül magas, közel 31%-os csecsemőhalálozásról beszélhetünk. — Hasonló arányokat találunk a 325