Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

Ezek a rétegek a nemesség és a jobbágyság között helyezkedtek el. A honora tiorok Pest megyében a nemesi közgyűlésen szavazati joggal bírtak és részt vehettek a követválasztáson is. Kossuth Lajos az 1847. évi megválasztását állítólag a honoratioroknak köszönhette. A fent említe tt két réteg erősödése a városias jellegkidomborítását jelentette. A hono^atiorok száma a vizsgált időszakban megkétszereződött, a polgároké és kézműveseké megháromszorozódott. A fejlődés kétségtelenül az utolsó évtizedre esik. Itt is megmutatkozik Óbuda lemaradása. Ennek egyik fő magyarázata az, hogy Buda helyett mindinkább Pest kezdi átvenni a gazdasági vezető szerepet a két főváros közül. Ez a tény fejleszti rohamléptekben Újpestet és régebben Soroksárt. Buda déli szomszédjai is rohamosabban fejlődnek Óbudánál. Bár említett forrásunknak vannak hibás és bizonytalan pontjai, az egyes tévedések ellenére a közölt táblázatok mégis a tényleges fejlődés helyes irányait jelzik. Az 1828-as regnicoláris összeírás Budapest környéken mindössze 2 honoratiort említ meg, nyilvánvaló, hogy az országos összeírás adata téves. A különböző Összeírok valószínűleg különbözőképpen határozták meg a honoratior fogalmát. Mégis a század közepéig lassan egységes felfogás alakult ki e tekitetben. A honoratior réteg számbeli növekedése az értelmiség erősödését jelentette. Ez az értelmiség polgári jellegű, vagy legalábbis polgári vonásai egyre inkább erősödnek. * Az előzőekben bemutattuk Budapestkörnyék társadalmának összetételét. Erre a társadalomra nemcsak a feudális elnyomás minden terhe nehezedett, hanem a fejletlen közegészségügyi viszonyok keservessé tették mindennapi életét, bár a középkorban oly gyakori járványok, epidémiák már ritkábban ütötték fel fejüket. Az 1831. évi kolerajárvány még nagy pusztításokat okozott. Hiszen nemcsak a járványok, hanem a betegségek ellen sem tudtak kellőképpen védekezni. Még az 1850-es években is Rákospalotán javasasszonyok működnek, mint az orvosok komoly riválisai. Bár a század elejétől kezdve kötelező volt a himlő elleni oltás, mégis ez a betegség a gyermekek százait ragadta el. Az anyakönyvek sokszor csak a tüneteket jelzik a halálokok bejegyzésénél és nem a betegséget, amelyet sokszor nem ismertek fel. Gyakori a diftéria és a felnőttek között a tüdővész s a meghatározatlan betegségek hosszú sora. A népesség szaporodása ennek ellenére emelkedő tendenciát mutatott. Erről meggyőződhetünk, ha néhány község népmozgalmi adatait megvizsgáljuk. Csepelen az 1843—4847. években született 242 gyermek, a holtak száma ugyanebben az időszakban 173 volt.

12 Tehát a szaporodás ebben az öt évben 69 fő. Az 1848-at követő öt évben a születések száma változatlan maradt (243 lélek), a halálozások száma azonban a háborús évek miatt hirtelenül felugrott 210 főre. A tíz év természetes szaporodása azonban így is 82 lélek volt, ami tíz évre vonatkoztatva, 10%-os szaporodásnak felel meg. Budafokon az 1841—1850. években 1480 gyermek született, a halottak száma pedig ug3^anekkor 324