Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Lakatos Ernő: Budapestkörnyék 1848-ban = La région de Budapest en 1848 313-348

Budapest környék népessége 1850-ben' Sorszám Helységnév Magyar Német Szlovák Zsidó Összesen 1. 2. 3. 4. 5. Újpest Káposztásmegyer .... Rákospalota Szentmihály puszta .. Cinkota 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 551 77 1977 58 997 6. 7. 8. 9. Rákoskeresztúr Rákoscsaba Gubacs puszta Soroksár 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 1745 1125 4191 10. 11. Szentlőrinc puszta .... Csepel 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 124 921 12. Tétény 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 2631 13. Kistétény 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 9 14. 15. 16. 17. Promontorium (Budafok) Albertfalva Pesthidegkút Összesen 367 77 1960 58 208 712 1118 124 9 4185 921 2306 3387 297 1016 834 789 1013 184 17 20 7 6 325 3387 297 1016 834 Promontorium (Budafok) Albertfalva Pesthidegkút Összesen 4633 12 946 1802 559 19 940 4633 12 946 1802 559 Nemzetiségi adatai is pontatlanok. Csepelen az összes sematizmusok említenek rác lakosságot, a statisztika tiszta német helynek mondja. A zsidókat külön nemzetiségnek tünteti fel, pedig ebben a korban többségük német anyanyelvű. Budafokon és Albertfalván cseh-morva iparosok éltek, ezeket egyszerűen németeknek veszi. Újpesten és Rákoskeresztúron viszont a német anyanyelvűeket nem mutatja ki. Bnnek ellenére eredményei nagy általánosságban mégis elfogadhatók. Budapest környék népességének közel 1/4-e magyar nyelvű, 2/3-a német, a többi megoszlik a szlovákok és szerbek között. A közel 20 000 főnyi lakosság részben természetes szaporodás, részben hozzávándorlás útján keletkezett. Különösen Soroksár és Budafok (Tétény is ideszámítható) esetében kell jelentős hozzávándorlással számolnunk.

10 A népszám alakulását egyébként a legutóbbi évtizedekben állami összeírások híján, részben az egyházi sematizmusok, részben a megyei, már említett sommás táblázatok alapján követhetjük nyomon. Az előbbiek a teljes népességet ölelik fel, az utóbbiak viszont csak a nem nemes adózókat. Meg kell jegyeznünk, hogy a megyei összeírások sem mentesek hibáktól. Gubacs puszta egészen 1846-ig nem szerepel a kimutatásban, noha már régebben lakottnak tüntetik fel a sematizmusok. Hidegkút és Békásmegyer 1846. évi adatai elfogadhatatlanok. Itt több száz lelkes tévedésről van szó, a többi adata megközelíti a valóságot. Újból hangsúlyoznunk kell, hogy a megyei összeírások nem a teljes lakosságot tüntetik fel. B célból ugyanezekből az évekből meg keÜ vizsgálnunk 317