Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
volna, milyen kis hányaddal voltak a pesti magyar kereskedők a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részvényesei. Az 1015 kifizetett részvényből az itteni kereskedők részesedése 432 db, a külföldieké 206, és az arisztokrácia és a középnemesség által jegyzett részvények száma 187. 423 A 4000 részvényből tehát 2985 nem volt lejegyezve. Ámde még ezt a kis kezdeti tőkét sem lehetett bankszerűen kihelyezni. Zsedényi Ede, a bank kormánybiztosa, 1842. október 14-én kifogásolta, hogy 99 000 Ft hever gyümölcsözetlenül a bank pénztárában. A bank a pénzbőség bajában szenvedett. A december végi zárlat 148 321 Ft készpénzt mutat, míg a kihelyezett tőke csak 142 000 Ft volt. A bank Zsedényi vádjára azzal válaszolt, hogy maga sem találja kielégítőnek az intézet állapotát, a visszásság oka az ország kereskedelmének fejletlensége, emiatt lehetetlen a rendszeres üzlet, télen a kereskedelem általában szünetel. 424 Utóbb a kihelyezések és a készpénzkészlet aránya javult, pl. az 1846/7. év végén a pénzkészlet alatta maradt az összes aktívumok 10%-ának. 425 A bank üzletpolitikája—rendeltetésével ellentétben — inkább az ingatlanokra nyújtott jelzálog-hitelágat művelte. Még József nádornak is feltűnt ez a hitelpolitika, amikor a bank kormánybiztosához 1846 év végén intézett levelében a következő helyes elvet hangsúlyozza : ,,A Kereskedelmi Bank főfeladata a kereskedelmi viszonyok előmozdítása, ennek eszközléséből pedig az ingatlan vagyonra adott hitelek némileg elvonattak. Nagyságodnak gondos felügyelésére ajánlom, hogy csak akkor történhessék ingatlan vagyonra kölcsönzés, amikor azt az intézet főcéljaira való óvatosság és előrelátás megengedi." 426 A nádor figyelmeztetésére a bank nem hallgatott, ő egy 635 000 Ft-os jelzálogos állományt kifogásolt, amely ezután egy év leforgása alatt közel 1 millió forintig csúszott fel. A bank csaknem egész alaptőkéjét ilyenekbe fektette be, míg a leszámítolási üzletre a betéteket használta fel, aminek •— mint á következő fejezetben látni fogjuk — 1848 tavaszán hátrányos következményei voltak a kereskedelemre nézve. V. A kereskedelmi tőke a szabadságharc idején A februári párizsi forradalom előestéjén Kossuth azt írta Wesselényinek, hogy ,,a bécsi financia minden órán egy új Status banquerott körül jár". Wesselényi február 28-án válaszolt erre azzal a kérdéssel : „nem gondolod-e a pesti takarékpénztárba oda tett pénzeket a netaláni Staats banquerott esetében elég biztosítottaknak?" 427 A betéttulajdonosok adták meg erre a választ. Március 2-án 124 ügyfél rohanta meg a Pesti Hazai Első Takarékpénztárt, hogy pénzét kivegye. 428 Egy másik irányú roham követte ezt : az osztrák nagykereskedők és gyárosok egyremásra vonták vissza a pesti kereskedőknek nyújtott hiteleket. Schüller, a legelső brünni posztógyáros Pestre jött és tömegesen adta át perlésre a magyarországi kereskedők által elfogadott váltóit. Kappel még a legbiztosabb kezeknél levő kihelyezéseit is visszavonta, így felmondotta Ráth 262