Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

Károlynak 2000 Ft-os hitelét.

429 A március 15-én először közzétett osztrák jegybank kimutatás a 214 milliós jegyforgalommal szemben mindössze 65 milliós ércfedezetet mutatott. Az Osztrák Nemzeti Bank kénytelen volt felfüggeszteni a bankjegyek beváltását ércpénz ellenében, mire az ezüstpénz eltűnt a forgalomból. A nemesi földbirtoknak az 1848 : IX. tc. moratóriumot adott, ami még súlyosabbá tette a hitelválságot. Klauzál Gábor, a Pestre küldött dezignált kereskedelmi miniszter kétségbeejtő módon tárta fel a helyzetet, mire az ezerféle gonddal gyötört, még meg sem alakult első felelős kormány a legfontosabb pénzügypolitikai teendőjének ismerte el a kereskedők hitelválságának megfékezését. Április 7-én István nádor és Batthyány I^ajos aláírásával a következő felhatalmazást kapta Klauzál : „Azon javaslat folytán, melyet Ön a pesti kereskedelmi piacnak pillanatnyi veszélye és annak a közrend érdekében is szükséges elhárítása iránt felterjesztett, a következők határoztatnak . . . Ha van annyi készpénz a budai főpénztárban, amely egy millió forinttal meghaladja a közigazgatás három havi szükségletét, ebben az esetben. . . felhatalmaztatik Ön addig is, míg az országgyűlés berekesztetvén, a kereskedelem megakadásának elhárítására bővebb segély is nyújtathatnék, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak 500 000 pengő forint 4%-os kölcsönt egy évi lejáratra utalványozni egyenesen az Ön által javaslatban tett célra."

430 Az állami kötelezettségek ilyetén való rangsorolása mutatja, hogy államférfiaink mekkora jelentőséget tulajdonítottak a kereskedelem hitelválságának. Az iratban meghatározott összeg viszonylagos csekélysége másrészt éles megvilágításba helyezi, mennyire gyenge volt az ország kereskedelmi centrumának tőkeereje, és milyen kicsi volt az a hitelvolumen, amellyel Bécs a magyar kereskedelmet járszalagján tartotta. A kereskedők ugyan 3 milliót kértek, ennyit tehetett a felmondott hitelek summája, viszont az állam még a félmilliót sem adhatta meg. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tehetetlen volt. Egész alaptőkéje mint az előbbi fejezet végén említettük, a felmondhatatlan jelzáloghitelekben volt kihelyezve, kereskedelmi hitelek céljára csak a betéti üzlet által szerzett idegen tőkék állottak rendelkezésre, ennek állományát azonban a betevők nyugtalansága veszélyeztette. A kereskedelmi testületek az állam által nyújtott hitel elmaradása miatt az Osztrák Nemzeti Bankhoz fordultak két millió forint kölcsönért. A jegybank hajlandónak mutatkozott egymillió forintot rendelkezésre bocsátani a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szavatossága mellett. Ez a kölcsön csakhamar kimerült és július végén a kereskedelmi testületek újabb egy millió forint kölcsönért folyamodtak, amit azonban — úgy látszik — nem kaptak meg, mert az 1851 tavaszáig elhúzódott törlesztési folyamat alatt csak egy millió forint tőkéről volt szó.

431 A kereskedelem hitelválságát az első nyári hónapokban az enyhítette, hogy a magyar jegybank funkcióját felvevő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a magyar állam öt millió forintos nemesérc letétje alapján kibocsátott 263