Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

volt hiteleit korlátozni. Ennek első következménye volt, hogy három elsőrangú bécsi bankár : Geymüller, Belloni és Steiner került csődbe, míg az osztrák kereskedő cégek sorra mondták fel magyarországi kihitelezéseiket, ez pedig az itteni bukások lavináját indította el. Egyedül Geymüllernek 450 000 forintja volt kihelyezve Magyarországon. Ezeket a tömeggondnok felmondotta.

417 Az ismert pesti cégek közül számosan jelentették be a fizetésképtelenséget. így Li

edemann Frigyes és Jálics Ferenc kereskedő, a pesti cukorfinomítógyár volt tulajdonosai, akik mindössze 40 százalékot ajánlottak fel a hitelezőknek. Különösen Liedemann bukása volt meglepetés, aki a Valero, Appiano és Malvieux családokkal állott rokonságban. A Hirsch testvérek 150 000 Ft-os passzívát jelentettek, addig szinte korlátlan bizalmat élveztek. Fizetésképtelen lett még többek között Pink Dávid, aki Kappellal kötött à meta üzleteket. Kappelt egyébként hitelezői minőségben érte kár, egyedül Geymüllerrel kapcsolatban 46 691 Ft követelése vált kétessé.

418 Kappel bécsi folyószámla-hiteleit ugyan nem szorították meg, de ezek kamatlába 4 százalékról 5 százalékra drágult. Csődbe került továbbá mindkét nagy újpesti kereskedő tőkés : a Neuschloss fakereskedő cég és Löwy Izsák bőrkereskedő, akiknek tevékenysége annyira rányomta bélyegét e peremváros kialakulásának első éveire.

419 Ez a fizetésképtelenségi hullám, amely miatt a Pesti Hírlap 1841. július 17-i cikke szerint „páni rettegés uralkodik Pesten a kereskedői világban", távolról sem hagyott hátra olyan mély nyomokat, mint a húszas évek elejei csődlavina. Csak átmeneti megtorpanást okozott. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a két első vagyonbukott : Jálics és Liedemann, rövidesen a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatói lehettek. A Kereskedelmi Bank keletkezése már időpontjánál fogva (1841. nov. 14.) élénkítően hatott a júliusi fizetésképtelenségek által okozott hitelpangásra. Működése megkezdésének első kedvező hatása az volt, hogy a leszámítolási kamatláb egyharmad résszel olcsóbbodott, 9%-ról 6%-ra.

420 A másik pozitívum —• a kereskedelmi tőke gyarapodása szempontjából —, hogy az eszkompalt váltók értéke az első üzleti év 1,1 millió forintjáról hat év alatt 6 millióra növekedett.

421 Ez kb. annyi, mint az Osztrák Nemzeti Bank egész leszámítolási állománya a harmincas évek «lején. A Kereskedelmi Bank alapításának és első üzleti évének története azonban rávilágít a kereskedelmi tőke gyengeségére is. Alapszabályai szerint a részvénytőke 2 millió Ft-ból állott, ezzel szemben a megalakulásig csak 532 000 Ft értékű részvényt lehetett elhelyezni, az alaptőke csak 1847-ben érte el az alapszabályszerű összeg felét és a teljes alaptőke csak 1874-ben egészülhetett ki. Ullmann Móric jelentése szerint azért kellett a végleges megalakulás időpontját kitolni és az ideiglenes választmányra bízni a bank vezetését, mert a részvényesek száma oly csekély volt, hogy a választást nem lehetett volna megtartani.

422 Az is kiderült 261 ••:. . ',•.•..;.•••:,;, •.••;-. . . • .•••',• ...vi.,.- .... .-•:• '•••.•..•.-...,!••.,.„ ../ . .. .••..,•., .'..•.• •, •. \ •,...• •••;!>' '>•• .'