Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

láttuk—egyetemes jelenség volt a spanyol gyapjú kiesése miatt. Ugyanakkor az ipar technikai forradalma következtében az angliai fonók gyapjúszükséglete megsokszorozódott. „Most kellene áttérni nemesített juhtenyésztésre, takarmány és ipari növények termesztésére. Mindezekhez azonban pénzre, tőkére lenne szükség."

233 Ez a tőke hiányzott a földbirtokosoknak, de hiányzott a kereskedelemben is. A korszak válsága Magyarországon nemcsak agrárválság, egyben hitelválság is. Csökkenő terményárak és dráguló pénz, árubőség és pénzhiány. A tőkeerős kereskedelem normális hitelviszonyok mellett ugyan hanyatló árak •esetén is képes gyarapodni, amint a XIX. századvégi agrárválság mutatja, de általános pénzszűke idején a tőkében gyenge kereskedelem a mezőgazdaság sorsában kénytelen osztozni. /. A hitelválság ,,A magyar kereskedő az örvénybe került," írja Liedemann Frigyes pesti kereskedő 1817-ben a nádorhoz felterjesztett javaslatában, amelyben egy magyar kölcsön- és giróbank megszervezését szorgalmazza.

234 „Senki sem gondolhatta — folytatja —, hogy a papírpénz árfolyama ennyire leromolhat és az igen jómódú ember vagyonát is elnyelheti. íSenki sem gondolhatta, hogy a papírpénz olyan ritka lehet, mint az ércpénz, hogy annyi vagyonbukás következhessek be, hogy a bécsi bankárok és nagykereskedők minden elfogadványhitelt visszavonjanak, és ezáltal a magyar kereskedelem kereke alól elvezessék a vizet. Most a monarchia kereskedői közül — Bécset és talán Prágát kivéve — egyetlen sincs, akinek pénztárában 100 000 ezüst forint volna... Szükséges lenne, amíg elegendő jó pénz töltheti meg a forgalom csatornáit a hiány pótlására ingatlannal fedezett hitelt teremteni a Pesten létesítendő „Giró és oktroyált Kölcsönbank" alapításával. Ennek fedezetét képezhetnék a polgári ingatlanok és az ezüstben befizetett letétek. A Giróbankhoz befolyt pénzeket ez átengedné a Kölcsönbanknak, amely három havi lejáratra kihelyezné a szokásos kamatláb plus 2% delcredere mellett." A tervezetből természetesen nem lett semmi, nem csupán pénzügyi elgondolásának zavarossága, hanem a monarchia pénz- és hitelszerkezetének ziláltsága miatt sem. Hiszen az egész Habsburg birodalom pénzforgalmának szabályozására 1816-ban létesített Osztrák Nemzeti Bank működésének harmadik évében mindössze 6 és fél millió forint váltótárcával rendelkezett, ami 1820-ig 1,6 millióra zsugorodott, és csak a harmincas évek elején közelítette meg az indulási állományt. Ez a mennyiség nemcsak a századvégi félmilliárdhoz viszonyítva elenyésző, hanem az 1847. évi 43,7 millióhoz képest is. Ezek a számok azt is mutatják, hogy az egész monarchiára kiterjedő hitelválság csaknem két évtizedre húzódott el. A bécsi és külföldi hitelek visszavonása a belső forgalomban is aláásta az üzleti élet alapját. A Kappel-cég 1816 júliusában körlevelekben 231