Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
.••'••, szabták meg. A nagykereskedők számát 40-nek véve, a 275 szaküzletnél pedig középértékként 12 000 Ft-ot, a harmadik kategóriánál 2 000 Ft-ot számítva, kb. 6 millió forint adódik a kereskedelmi tőke summája gyanánt —• eléggé bőven számítva, hiszen a tőkeminimumot csak az újonnan keletkező cégek tartoztak kimutatni, a már meglévő kereskedők nagyrésze ezt nem érhette el. Ezt a szerény számot hasonlítsuk össze egy ausztriai adattal. Az 1810-ben tervezett osztrák vagyonadónál a ,,Handelsherr"-ek, tehát egyedül a nagykereskedők és a bankárok 250 millió forintban vallották be vagyonukat. És a pesti nagykereskedők között nem akadt egy sem, aki csak távolról is megközelíthette volna "a 37 milliós hadinyereséget szerzett, parasztfiúból bárósított hadseregszállító" vagyonát. 218 A háború alatt formálódott kereskedelmi tőkének ipari vállalkozása minimális. Úgyszólván csak a Kadisch, Koppel és Kanitz társas cég posztókészítő manufaktúráira szorítkozik. Kadisch 1799-ben a tábori gyógyszertárak részére szállított pálinkát és 1802-ben sógorával, Koppellel együtt letelepedési jogot kapott Pesten. Ekkor a cégtársaknak 30 000 Ft vagyonuk volt. 219 1809-ben Mauthner Ádám társult velük, majd Kanitz óbudai textilkereskedő csatlakozott a társas céghez, amely főleg gyapjúval és dohánnyal foglalkozott. Az ezekből az üzletekből eredt profitot — 35 000 Ft-ot — fordították a Komárom megyei majki posztókészítő manufaktúra megszerzésére. Az a felismerés adta meg ehhez az indítást, hogy gyapjúüzletkötéseik során rájöttek : ők nagyban olcsóbban szerez( hetik be a gyapjút, mint a céhbeli csapómesterek. A gyapjúbeszerzésből kiszorított kézművesektől előbb a legényeket szerződtették el, utóbb a mesterek maguk is az ő munkásaikká váltak. 220 A vállalkozásnak jelentős hadiszállításai is voltak. 1810-ben maga Wallis pénzügyminiszter folyósított 150 000 Ft-ot katonai takarók szállítása fejében. 221 A majki vállalkozás, valamint a közben folytatott termény-* dohány- és gyapjúszállítások profitjából létesítették a rákospalotai posztógyárat, amely már korszerű gépekkel dolgozott, és ebbe lassankint 134 000 ezüst forintot fektettek be. 222 A kereskedelmi tőke ezenfelül még csak egy kisebb ipari -- üzemet létesített éspedig Óbudán. Boskovics Hirschl textilnagykereskedő 1811-ben itt textilfestő üzemet alapított, meg is kapta erre a gyári privilégiumot. Eleinte 42 munkással dolgozott, az 1828. évi összeírás már csak 8 munkást talált. 223 Kereskedő volt az egyik első pesti bőrmanufaktúra létesítője, Schweritz, de itt nem a kereskedői tőke nyomult be az iparba, mert az alapítónak nem volt saját tőkéje. A vállalkozás a katonai szállítások ellenére, vagy éppen azért, minthogy a katonai kincstár késedelmesen, tehát mindig kisebb értékű pénzben fizetett, húsz éves fennállása után, 1814-ben csődbe, került. 224 A kereskedelem és ipar közötti lazább kapcsolatra példa Wurm József vaskereskedő 5000 Ft-os kölcsöne Malvieux rimabrezovai vashámorosnak 225 és Macher érdekeltsége Maurer Sebestyén serétkészítőnél : Macher adta neki az ólmot, és a vételárat kész sörétben kellett kiegyenlíteni. 226 228
