Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

hogy „a kereskedelmi rend Magyarországon az előző évek virágzó keres-* kedelméből a jólétnek jelentős fokára küzdötte fel magát/' elrendelte, hogy a kereskedők 500 000 Ft kincstári subsidium megfizetésére egyetemlegesen köteleztessenek, és ez az összeg igazságosan és méltányosan osztassék fel.

215 A kereskedők természetesen zúgolódva fogadták a megterhelést és nevükben Wachtler pozsonyi kereskedő kifejtette, hogy a porosz rendkívüli vagyonadó 34% volt, ennek alapján a félmilliós magyarországi subsidium 100 millió Ft-ra feltételezett kereskedői vagyonnak felelne meg, már pedig a kereskedők ennek tizedrészével sem rendelkeznek. A magyarországi kereskedőkre kivetett háborús vagyonadónál egyáltalában nem volt szó valamilyen meghatározott adókulcsról. Az egyes városokra kivetett subsidium hányadot a magisztrátusok önkényes becslés alapján szabták ki. A megterhelés nem a tulajdonképeni üzleti tőkét vette számításba, hanem a kereskedők összes vagyonát, így pl. Pesten a legnagyobb, az 1000 forintos subsidium kategóriájába azokat a görögöket helyezték, akik már inkább háztulajdonosoknak, semmint aktív kereskedőknek számítottak, míg az ingatlannal nem rendelkező zsidó kereskedők közül a legnagyobb tőkével rendelkezők,, szám szerint 22, mindössze 500 Ft-ot fizettek. A városok szerinti első felosztási tervet a tárnokmester készítette el, nagyjában az adók arányában. Eszerint a pestiek 60 000, a budaiak 20 000 Ft-ot fizettek volna. Egy másik tervezet a 341 pesti kereskedőre 80 000 Ft-ot vetett ki, míg a budaiakra a borértékesítés kedvező voltára figyelemmel, 25 000 Ft-ot. A végleges felosztás szerint Pest kvótája 90 000, Debrecené 50 000, Újvidéké és Temesváré 28 000, Szegedé 26 000, Budáé 25 000, Pozsonyé 20 000, Kassáé 15 000, Győré és Soproné 14 000, Komáromé 8 000 Ft lett. Végeredményben azonban Pest közel 100 000* Ft-ot fizetett az alábbi csoportosítás szerint :

216 97 grémiális kereskedőre esik 16 753 Ft, átlagban 173 Ft 232 zsidó és idegen kereskedőre esik ... 27 553 „ „ 120 „ 720 nem inkorporáltra és szatócsra esik . 55 553 „ „ 77 „ A végleges felosztás eszerint a szatócsokra és a legkülönbözőbb alkalmi üzérekre vetette ki a subsidium nagyobbik felét és ezáltal a tulajdonképpeni kereskedők terhét a felére csökkentette. A feltételezett 34%-os vagyonadó kulcs szerinti értékelése alapján a pesti kereskedők vagyona 18 millió forint lett volna ebben az időpontban. Ez a becslésazonban nyilvánvalóan túlzott, ami kiviláglik az ugyanebben az évben kiadott kancelláriai normatívumból,

217 amely a kereskedők minimális tőkéjét megszabja. Eszerint a nagykereskedőknek 30 000 Ft tőkét kell igazolni. A fűszer és textilkereskedők 15 000, a vaskereskedők 12 000, a díszmű- és norinbergi kereskedők 10 000, a bőrkereskedők 8 000, a papírárusok 5 000 Ft, míg a szatócsok 2 000 Ft tőkét tartoznak igazolni. Tekintve a rendelkezés korlátozó célját, a minimális tőkét elég magasan 15* 227