Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

3. Az infláció hatása a kereskedelmi tőkére Milyen irányban hatott ki a francia háborúkat végig kísérő infláciá a kereskedelmi tőke kifejlődésére? Keletkeztek-e pénztőkék a pénzértékcsökkenést kihasználó spekulációkból, vagy pedig megsemmisítette-e és mily mértékben a meglevő tőkéket is, a másfél évtizedig tartó pénzhígítás? A Habsburg monarchiában bekövetkezett devalvációk együttesen a háború előtti pénzérték 8%-ára értékelték le a törvényes fizetési eszközt. Bár a bankóprés működése már 1792-ben meggyorsult, a XVIII. század utolsó évtizedében az árszínvonal meglehetősen változatlan maradt. A papírpénzforgalom megötszöröződése ellenére az 1800. évi pesti búzaár csak árnyalatilag különbözött az 1791. évitől, sőt a kenyérliszté mintegy 20%-kal olcsóbb, mint az évtizeddel előbbi.

185 Az árszínvonal nyugalma ellenére, 1796-ban alig észrevehetően megjelenik az ezüst forint ázsiója, kezdetben még csak 1/4%, de 1799-ben már 7%. Ettől kezdve 1806 őszéig az ezüst ázsió csaknem egyenletes ütemben évi 11— 12%-kal növekszik, a következő két éven át 20%-ra gyorsul az ezüst drágulásának mértéke, hogy 1809 végétől, az Ausztriára olyan súlyos terhekkel járó schönbrunni békétől az első devalváció kihirdetéséig az osztrák valuta évi átlagban 173%-kal essék. A századfordulón a kereskedelem alig vette észre, hogy a francia, assignata korszakhoz hasonló idők előtt áll. Még a, nemzetközi pénzforgalomban annyira jártas Macher is 1799 és 1800-ban nem saját magának, hanem bécsi bankárok számlájára vásárol tekintélyes mennyiségben különböző veretű arany érméket, a dukáttól a sovereignig,

186 és még 1803-ban is lelkiismeretesen árfolyamnyereségként könyveli el az ércpénz árfolyama és a papírpénz névértéke közötti különbséget, ahelyett, hogy könyvelését máris átállítsa a két különböző pénznemre, amint — kárán okulva — 1811 után megtette Egyelőre megelégszik azzal, hogy panaszkodjék a „mértéktelen" ezüst és arany ázsió miatt. A paraszti józan ész tisztábban látta a helyzetet, és már 1800-ban csak ezüstért ad el dohányt.

187 A pesti patrícius polgárok is már ugyanekkor kezdték készpénzüket ingatlanba menekíteni : az akkor parcellázott városliget körüli telkek árverésén a kikiáltási áraknak kb. ötszörösét érte el a város.

188 Az 1805. évi hadjárat idején (Austerlitz) már'rendeletet bocsátanak ki a papírpénz el nem fogadásának megtorlásáról.

189 A kereskedők azonban csak 1809 közepén (Wagram!) kezdenek ezüstben való fizetést követelni.

190 Macher ekkor írja először egy amsterdami banknak, hogy a pénzt azonnal realizálni kell, sőt egy tétel borsért aranyban való fizetést követel.

191 Különös vonása az infláció első magyarországi szakaszának a pénzhiány, holott a pénzromlás kezdeti stádiuma általában pénzbőséget és alacsony kamatlábat hoz. A magyarországi folyamat sajátosságát az magyarázza, hogy a bécsi bankóprésből ömlő papíráradat túlnyomó részben Ausztriát özönlötte el, míg Magyarország nem a pénzbőségben für-