Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

Egy 15 000 Ft-os pamuttételt, amit Macher a mosonyi pamutfonónak adott el, Cini rendeletére szóló váltóval fizettek ki.

167 Cini nagyvilági életet folytatott, luxus-hintót rendelt a budai Müller-féle kocsigyárban.

168 A Pesten sürgő-forgó idegen spekulánsok közül kiemelkedik még a dalmáciai Busenzi, ennek 250 mázsa pamutját közvetítette Macher, a levantinus Andreas Melligo 75 mázsa különböző gyarmatáruját adatta el Macher bizományában.

169 1812-ben a trieszti Chiozza & Venier — mint ők mondják — patrícius kereskedők alapítanak Pesten üzletet 100 000 Ft tőkével,

170 viszont a szaloniki Theodor I^oehley, aki 1813-ban spekulált itt, a következő évben már Triesztből köt üzleteket Pesttel.

171 Totics Zacharia török kereskedő e korszak legnagyobb textiláru-csempészetét hajtotta végre itten.

172 A Macher-cég irataiban ezenfelül egy tucatnyi, Pesten tartózkodó görög, török, olasz és spanyol zsidó hangzású név fordul elő ezekben az években, a nevekhez hozzábiggyesztve „aus der Türkei". Nem hiányzottak az angolok sem : egy 1809-ben kiállított 200 fontsterlinges váltó kibocsátója Oliver Silver Pesten, intézvényezettje Ranson Morland Londonban. Egy másik váltó kibocsátója 2800 Ft árfolyamértékének megfelelő font sterlingről Charles Stuart Pesten a Broughton bankra, I^ondon.

173 Tehát a blokád ellenére is lehetett váltót küldeni Pestről Iyondonba. Mindezeknek az idegeneknek 1813 után Pesten nyomuk sincs. Kétségtelenül újabb állomásokkal cserélték fel néhány éves hasznot hajtó tevékenységük színhelyét. Nagy hasznot fölözhetett le a bécsi Sina bankház az Orsován át lebonyolított pamutbehozatalból.

174 A blokád okozta lehetőségek kihasználói között nemcsak kereskedők szerepelnek, hanem az arisztokrácia egyes tagjai is, akiknek könnyebben ment Bécsben a behozatali engedélyek megszerzése. A Batthyány ak kávéval és cukorral kereskedtek. 1808-ban már nem fogadják el a papírpénzt.

175 A pesti kereskedők inkább csak statisztálnak e hirtelen támadó, mind földrajzilag, mind időben csak átmeneti üzleti zajlásban. Rávilágít erre Macher levelezése. ,,Az itteni gyarmatárukészletek tulajdonosai mind külföldiek... itt tekintélyes mennyiségű kávé és cukor fekszik, de ezek birtokosai semmit sem akarnak eladni. . . várják a jövőt".

176 Az áruk nagyobb része csak átmenetileg, rövid ideig fekszik Pesten. ,,A levantei pamutüzletben Pest csak spedíciós hely, a pamutkereskedelem Bécsben koncentrálódik."

177 Az itteni kereskedők szeretnék legalább az üzletek szállítmányozási részét magukhoz ragadni, és kérték a Helytartótanácsot, hogy az a tevékenység, amit túlnyomó részben görög speditőrök folytatnak, csak a pesti „német" kereskedőknek engedtessék meg.

178 Még tovább ment egy érdektársaság, amelynek tagjai, báró Lichtenstein és Wiedemann pesti kereskedők, kizárólagos jogot kértek a szállítmányozás ellátására a levantei áruk terén,

179 de mindkét törekvés eredménytelen maradt. A Helytartótanács elég későn fedezte fel, hogy azok a „török" áruk, amelyek azelőtt Olaszországon át jutottak Nyugatra, most Magyarországon át haladnak. Azt javasolta a királynak, hogy az átmenő utak 221