Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278
b>úzát megfelelő kereskedő helyett L,iedl pesti mészáros alkalmi társaságával vásároltassa össze, akiknek szintén nincs pénzük, ezért az insurrectionalis alapból kapnak erre a célra 100 000 Ft-os kölcsönt. 138 A mindennel foglalkozó Hacher-cég nem találta meg számításait ebben a szakmában, egyetlen búzakötése 2% haszonnal járt. 139 Forhegger odesszai kereskedő 1804-ben akart volna tőle gabonát vásárolni, mire azt válaszolta : „Pest nem gabonakereskedelmi központ, inkább forduljon temesvári kereskedőkhöz. " 140 A Károly főherceg által adott kiviteli engedéllyel érkezett Pestre egy belgrádi görög kereskedő, de csak Temesvárott köthetett le 3000 mérő búzát. 141 A legnagyobb hitbizomány-tulajdósok, mint Esterházy Miklós herceg, Zichy Károly gróf a bécsi Biedermanncégnek adják el termésüket, és ez a cég csak a húszas évek elején nyitott fióküzletet Pesten. 142 Horváth Mihály, aki — mint utóbb látni fogjuk — kissé eltúlozza a pesti kereskedelem háborús konjunktúrájának jelentőségét, azt állapítja meg, hogy a gabonakereskedelemben ekkor a bánsági Törökbecse a főpiac, a fontosabb gabonaforgalmi helyek között Pestet nem is sorolja fel. 143 Találkozunk ugyan 1809 után egyes pesti zsidó kereskedők neveivel, ezek azonban, mint Ullmann Mózes, Koppel Ábrahám és Kadisch Joachim kincstári felvásárlók, 144 saját számlára meg nem dolgoznak, vagy pedig a bánsági gabonakereskedők meghatalmazásából vásárolnak, mint pl. Horetzki Mózes. 145 Nagyjában hasonló a helyzet a legnagyobb konjunkturális cikkben, a gyapjúban. Macher, aki még a nagy gyapjú hausse előtt jelentősebb üzleteket bonyolított le ebben a cikkben, 1807-ben csak úgy tud vállalni egy 6000 mázsás katonai rendelést, ha 60 000 Ft előleget kap. 146 A következő évben már feladta ezt az üzletágat, Ballabene prágai és Frey baseli cégekkel közölte, hogy pénztára képtelen a bécsi felvásárlók rendeléseinek eleget tenni. Még világosabban megírta Koch nürnbergi kereskedőnek : ,,Pest nem az a hely, ahol a gyapjút a legelőnyösebben lehet beszerezni, Bécs jobban megfelel erre a célra." Dietrich baseli céggel pedig azt közli, hogy a magyar gyapjúkereskedelem kizárólag néhány bécsi cég kezében van, mint Bruno Neilig, Sámuel Kaan, Arnsteiner & Co. 147 A gyapjúkonjunktúra igen élénk, de a pesti kereskedelem ebből egyelőre nem húzhatott jelentősebb hasznot. A XVIII. században még élen járó marhakivitelre a háborús konjunktúra nem terjedt ki. A kereskedők már 1800-ban a régebbi állománynak kevesebb, mint felét hizlalt attak. 148 A juhtenyésztés fellendülésének arányában esett vissza a marhatartás. Az, uralkodó 1808-ban arra hívta fel a nádort, hogy mozdítsa elő a szarvasmarhatenyésztést. József nádor leplezetlen Őszinteséggel jelentette a királynak, hogy a jövedelmezőség nincs biztosítva a kiviteli tilalom és a bécsi Fleischlieferungsgesellschaft itteni monopóliuma mellett. Emiatt a földbirtokos kénytelen a jövedelmezőbb juhtenyésztésre áttérni. A szarvasmarhatartás jövedelmezőségét csak a kivitel szabaddátétele állíthatja helyre. „Felségednek is be kell látni, hogy a bécsi társaság, mint egyetlen vásárló okozza a marhatenyésztés csökkenését." 149 Az egyetlen vásárló természetesen azt 218