Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

is lehetetlenné tette, hogy a marhakereskedelem hasznot húzzon a háborús konjunktúrából. A háború által felidézett nagyobb bőrszükséglet kedvezni látszik a nyersbőrkereskedelemnek. Ez azonban ekkor még nem tudott Pesten felfejlődni. Az értékesebb nehéz bőröket csak Bécsben lehetett beszerezni. Csak az Ausztriába hajtott ökröket hizlalták gondosabban, ezek bőrét ott fejtették le.

150 A nyersbőrök után érdeklődő külföldieket Macher, majd utána Kappel is Becsbe utasította, hozzátéve, hogy a magyar tímárok is ott vásárolják a jobb árut.

151 Macher megpróbálkozott Buenos Aires-i bőrök behozatalával, de nem sok eredménnyel.

152 Viszonylag nagyobb lehetőségeket nyújtott a dohánykereskedelem. A virginiai dohány hiányának megismétlődése az angol blokád következtében, az amerikai szabadságharc alatti dohánykonjunktúra feléledését idézte elő. Ebből Macher, valamint a Mauthner és Kadisch pesti cégek jelentős hasznot húztak. Az oroszlánrész azonban megint a bécsi appaldónak jutott, amely az országban szerte felállított beváltó irodáiban gyűjtötte a dohányt, nemcsak ausztriai fogyasztásra, de exportra is. Az appaldó a termelőknek előlegeket adott és ezzel a kevésbé tőkeerős belföldi kereskedőt kizárta az üzletből, állapította meg 1802-ben az országos kereskedelmi deputáció.

153 A később nagy jelentőségre emelkedett Ullmann-cég volt a kincstári vásárlások főügynöke, de még az appaldó pénzével vásárolt és fix jutalékot kapott.

154 A borkereskedelemben a Macher-cég kifejlesztette elődjének, Natorpnak exportüzletét, sőt kihasználva a francia boroknak az orosz piacról történt kizárását, mintegy 2000 hordó bort vitt ki Oroszországba. Vevői voltak : Morasch és Rudolf Harz szentpétervári és Forhegger odesszai cégek. Viszont nem tudott létrejönni a magyar főurak részvételére alapítani tervezett Északi Borkiviteli Társaság, amelynek szervezője a francia borok pótlására évenkint 100 000 akó bor kivitelét tartotta lehetségesnek Orosz- és Svédországba, a Budán létesítendő gyujtőtelepről.

155 A pesti borpiacon csak akkor volt élénkség, ha bécsi, linzi, sziléziai és lengyel kereskedők jelentek meg.

156 A Napóleon partraszállása után rövid időre újból kitört bor hausse-t ugyancsak a Pestre érkezett idegen spekulánsok használták ki.

157 így tehát a legjellegzetesebb háborús konjunkturális terményekből Magyarország kiviteli forgalmának háromnegyed részét tevő értékből a pesti kereskedelmi tőke felhalmozására nem nagyon jelentős hányad juthatott. Viszont számottevő fejlődés mutatkozik a textilkereskedelemben. A földbirtokosok és a jómódú parasztság vásárló erejének megnövekedése ennek a szakmának nagyobb vevőkört hozott. Ennek jele, hogy a pesti tanács a század elején kénytelen volt szakítani addigi elzárkózó zsidóellenes politikájával, és egyedül 1802-ben 18 óbudai jómódú textilkereskedő letelepedését engedte meg.

158 Különösen a Goldberger-cég tört elő. Goldberger Ferenc, a vállalat megalapítója, aki a textilfestés mellett nemcsak saját készítményeit, hanem idegen textilárukat is 219