Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Gyömrei Sándor: A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest-Budán 1849-ig = Vozniknovenie i rol torgovogo kapitala v. g. Pest-Buda do 1849 g. 197-278

nagyobb vagyonokat halmozzanak fel. Ha azonban ilyenek mégis keletkeznének, ezeket a kereskedelmen és iparon kívüli befektetések felé kell irányítani. Mindenekelőtt eltiltják a török alattvalókat a gabonakereskedéstől. Bzután 1772-ben megszüntetik a passzarovici béke által biztosított vámelőnyüket.

43 A legnagyobb csapást az 1774. évi, ún. hűségeskü-rendelet mérte rájuk. Eszerint az a török alattvaló, aki a királynőnek hűségesküt tesz, teljesen szabadon kereskedhetik, míg azokat, akik megmaradnak török alattvalóknak, a hazájukbeli árukkal való kereskedésre korlátozzák. A hűségeskü letételének az lett a következménye, hogy a királynő új alattvalói elvesztették törökországi vagyonukat és szülőföldjükkel való hitelkapcsolatuk megszakadt.

44 Bppen ez volt a rendelet célja. Egy következő évi rendelet

45 viszont más irányú kedvezményt ad a pesti görögöknek, mintha kárpótolni akarná őket kereskedelmi tevékenységük korlátozásáért : megengedi nekik házingatlanok szerzését Pesten. A görög vagyonnak a házbirtok felé terelése éppen úgy kormányintenció, mint földvásárlásaik, amiket a kormány a nemeslevelek bőséges osztogatásával mozdított elő. Inkább legyenek háziurak és földbirtokosok, mintsem manufaktúra alapító kereskedők. A gazdag görög kalmárok, a Mocsonyi, Agorasztó, Szaczelláry, Grabocszky, Ghika stb. családok leszármazottai a politikai és vármegyei életben játszanak majd szerepet. A nemesi életforma beültetése a görögökbe célszerű módja volt a kereskedelmi vagyonok felbomlasztásának. Bár a nemeslevél számottevő előnyt jelentett a nemesített kereskedőnek a vámokon és réveken a polgári kereskedővel szemben, de nem volt elegendő arra, hogy a földesúri élet csábításától megvédje őket. E rendszabályok hatásaként megindult a pesti görögök kereskedelmének visszafejlődése. A nyolcvanas években számuk a felére olvadt le. Súlyosan ártott nekik még a valószínűen kormányintencióra Pesten leányvállalatot alapító bécsi Natorp cég fellépte. Ez a világpiaci kapcsolatokkal rendelkező nagykereskedő azokban a fűszerárukban, amelyek addig a görögök monopóliumát alkották, minimális haszonnal kalkulált, bőségesen kárpótolva magát vegyi áruinak felcsigázott haszonkulcsaival.

46 Ezzel a pesti görögök levantei másodkézből a nyugati kereskedelem harmadkezeivé süllyedtek le. Hogy mennyire gyarmati jellegű volt a görögökkel szembeni politika, legjobban mutatja a bécsi helyzettel való összevetés. Amíg Pesten a századfordulón már csak 12 olyan görög kereskedő akadt, aki megmaradt a szultán alattvalójának,

47 addig ugyanakkor Bécsben 217 bejegyzett török cég volt, amelyek a hűségeskü kényszerétől mentesen szabadon kereskedhettek, az osztrák alattvaló görögök száma pedig csak 15 volt.

48 Míg Ausztria gazdasági életében a levantinusok továbbra is, főleg a XIX. század első felében, igen nagy szerepet vittek (Sina! Eskeles!), addig a pesti görög kereskedelem bizonytalan helyzetének tudatában — egy rövid próbálkozástól eltekintve — távoltartotta magát az ipari alapításokban való részvételtől. 203