Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

azonban a Rákóczi szabadságharc alatt elhagyta a várost. Velük a földművesek és napszámosok rétege csökkent Az itt maradt, bár számban szintén jelentősen megfogyatkozott németség és rácság számára és foglalkozási viszonyaira vonatkozólag az 1712-es összeírásból szomorú képet kapunk. A legszükségesebb 17 különféle iparágban dolgozó 48 mesterember a város polgárságának csak 34%-át tette ki. A lakosság több mint 2

/

3 részének foglalkozásáról az összeírás nem ad felvilágosítást, de feltételezhető, hogy nagyrészr földművesek és napszámosok voltak. Kzeknek lehetett elsősorban érdeke az állattenyésztés újbóli megindítása, ami hamarosan a puszták újból való kiárendálásához vezetett, ők kezdhették el az elvadult földeken a művelést, a szántást, vetést, a szőlők ültetését és a kertek megmunkálását. 1712 után, eleinte eléggé vontatottan, de 1715 után meglehetősen gyors ütemben megindult a lakosság számának gyarapodása. Az 1715. és 1720. évi összeírások szerint a város lakosságának foglalkozási megoszlása a következő volt : 1715. 1720. 69 135 15 36 19 15 8 20 4 15 19 5 9 13 44 131 187 370 A táblázatból két adat figyelemreméltó. Az egyik az iparosok számának növekedése, melynek jelentőségét különösen aláhúzza az a körülmény, hogy 1715-ben már 29, 1720-ban pedig 41 különböző iparággal találkozunk az összeírásban. A másik adat pedig a foglalkozás nélküliek száma,, illetve számuknak feltűnően nagy emelkedése. Az összeírások szerint foglalkozás nélkülinek jelzett lakosok ugyanis legnagyobbrészt földművesek, napszámosok voltak. Az 1720-as összeírás szerint az ismeretlen foglalkozású lakosságnak csaknem 85%-a bírt mezőgazdasági ingatlanokat. Az 1715-ös összeírás szerint még csak a lakosságnak 15%-a foglalkozott a szántóföldek művelésével, s 25% kaszált a réteken. Az összeírást követő években, a földek kiosztása után, lényegesen megváltozott ez a helyzet. Az 1720-as összeírás szerint, mely a kiosztás befejezése után készült ugyan, de még nem tartalmazza a kiosztás minden adatát, a szántóbirtokosok száma 68, a réteké 262, a szőlőké 86 volt, tehát általában a lakosságnak több mint 70%-a birtokolt valamilyen mezőgazdasági ingatlant, vett részt valamilyen formában a mezőgazdaságban. Kzek a mezőgazdasági ingatlanok 1720-ban az egyes foglalkozási ágak szerint a következőképpen oszlottak meg : Iparos Kereskedő Tisztviselő Nemes Fuvaros Özvegy (örökség) . Egyéb Foglalkozás nélküli 174