Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

; az igénylő belvárosi háztulajdonosok kaptak. — A legelő szűkösségére való tekintettel azonban már 1720-ban megtiltotta a tanács a törökstrázsai szántóföldek területének további növelését. 1722-ben pedig — tekintettel az új jelentkezőkre, de a rend megbontóira is — a tanács elrendelte, hogy a városkapunál közhírré kell tenni, hogy aki a jövőben szántóföldet akar, az előzőleg engedélyért jelentkezzék a városi telekkönyvnél, mert aki ezt elmulasztja, annak elveszik lovát vagy ökrét és ekéjét.

132 A szántóföldek területe csak igen csekély mértékben növekedett. 1718-tól 1779-ig a pesti határban a tanács engedélyével csak 36 új szántóföld-parcella alakult. így szaporodtak meg néhánnyal a mocsarak levezetésére szolgáló csatorna elkészülése után a vizafogói szántóföldek (427—433, 435, 437, 441, 450, 452, 456. számúak). A Törökstrázsán nyolc új szántó keletkezett a század közepe táján (438—440, 442, 443, 447, 457, 458. sz.), a Soroksári úton pedig egy (455. sz.) ,,bey denen Mühlen". A vonalárkon belüli szántóföldek száma a még műveletlen területek birtokbavétele révén a század folyamán 12-vel növekedett. Ebből három volt a Terézváros területén (451, 459, 461. sz.), egy a I^erchenfelden (434. sz.), nyolc pedig a pusztatemplom környékén (436, 444—446, 448—449, 453—454. sz.). Hogy ezen a területen miként történt a földművelés, azt hasonló, korabeli magyarországi adatok alapján általánosságban könnyen elképzelhetjük. Pesti adataink erre vonatkozólag nincsenek. Miként használták a határt, háromnyomásos volt-e a gazdálkodás, volt-e vetéskényszer, hányszor szántottak gabona alá, általában az ismert gabonanemeken kívül mit vetettek, volt-e vetés után boronálás, hogyan arattak, voltak-e csűrök, hogyan s mikor történt a cséplés, termeltek-e a kevés földön piacra is? — ezek a kérdések a pesti mezőgazdaság történetének vizsgálatakor adatok hiányában nyitva maradtak. A termelésre vonatkozó adataink a század első feléből egyáltalán nincsenek. S ami a század második feléből való adatokból kiviláglik, az meglehetősen kevés. Csupán tíz, s nem is egymás melletti esztendő adatai állnak rendelkezésünkre, melyek a búza, kétszeres, rozs, árpa és zab termésre vonatkoznak. A tíz esztendő közül ötből ismert a vetések területének nagysága, s négyből az elvetett szem mennyisége is.

133 A gabonavetések területének adatai a következők : 1769. 432 hold 1770. 414 1771. 408% " 1772. 480 1774. 541 y

2 " Ezen a területen búzából és kétszeresből (Halbfrucht) általában 2, a rozsból 2%, árpából és zabból pedig 3 pozsonyi mérő magot vetettek el 1 holdba. A terméseredmények adataink szerint igen változóak. 160