Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

jó néhányat házhelyekké (pl. a 157., 158., 160., 161., 164. és 168. számúakat), 1737-ben pedig az Akácfa utca és a Kertész utca között elterült 136—139. számú szántóföldek területét alakították át kertekké. S ez a folyamat az egész században tartott. 1791—92-ben még a szántóföldek

129 összeírásában szerepeltek ezek a területek, de a legtöbbjüknél az összeíró a Mayerhofgrund megjelölését használta, ugyanazt a megjelölést,, amellyel adózási szempontból a vonalárkon belüli olyan területeket illették, melyeken még nem épült ház. Ezt a vonalárkot 1771-ben a pestis elleni védekezés céljából felsőbb hatósági rendeletre készíttette a városi tanács.

130 Ennek a vonalároknak az irányát követi ma is a Hámán Kató utca, az Orczy út, a Fiumei út, a Rottenbiller utca és a Szív utca. Ezzel a vonallal szinte pontosan elhatárolták egymástól a termékeny és terméketlen területeket. A vonalon innen kertek, majorok, szántók feküdtek nagy változatosságban. A vonalon túl már a futóhomokos terület volt : a pesti legelő. A legelő területében két helyen is, ahol nedvdúsabb részek voltak,, osztott ki 1718-ban a városi tanács szántóföldeket. Az egyik hely a mai Soroksári út baloldalán volt a Közvágóhíd és a Kén utca között. Itt voltak, an der Oczaer Strassen a 228—260. számú szántóföldek. Ezeknek területe 78 % hold volt. Jóval nagyobb volt ennél az a szántóföld-tömb, melyet a Törökstrázsán kívül (auszer der Türckischen Schuld-wacht), osztott ki a városi tanács. Itt voltak a 261—425. számú szántóföldek, melyeknek területe 460 % holdat tett ki.

131 Bár a Törökstrázsa a telekkönyv szerint a szántóföldektől nyugatra eső részen volt, az elnevezést már a XVIII. század folyamán átvitték a szántóföldek területére is. A törökstrázsai szántóföldek területe utcákkal ma is pontosan körülhatárolható. Délen a Kerepesi út, keleten a Róna utca, északon a Gyarmat utca, nyugaton pedig a Mexikói út, az Egressy út és a Vorosilov út határolja. A XIX. század végén a törökstrázsai szántóföld-parcellák még eredeti formájukban voltak meg, s csak a XX. század nagy területrendezései során történtek itt is változások. A Csömöri út, a Szugló utca, az Egressy út, a Besnyői út és a Fogarasi út vonala azonban máig is a szántóföld-parcellák dűlőinek vonalát követi, s ezek a dűlők alakultak át az idők folyamán gyalog-, majd kocsiutakká. A parcellák dűlési iránya általában északdéli volt, csak a szántóföld-tömb délkeleti sarkában találunk néhány kelet-nyugati fekvésű szántót. A törökstrázsai szántóföldek nyugati szélén mocsaras területek voltak a XVIII. században. Ezek — mai úthálózattal jelölve — a következőképpen helyezkedtek el : az Egressy út és a Vorosilov út szögletében, a Szugló utca és az Egressy út között, a Mexikói út mellett, valamint a Gyarmat utca és a Csömöri út közötti részen. Ezeknek a mocsaras területeknek a környékét, valamint a Fogarasi út és a Kerepesi út között levő háromszöget a XVIII. században kaszálónak használták. (2 ábra) A szántóföldek 1718-ban történt kiosztásával a tanács megszüntette a szabad foglalásos rendszert a pesti határban. Szántóföldeket 159