Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)

Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196

el a szántóföldek megmunkálására, ide hordták be a szénát, a learatott gabonát, itt volt a szérűskert is, és igen sokan boraik egy részét is itt raktározták el. A major egyúttal „majoros kert"

115 is volt, az épületeken és az udvaron kívül elég nagy területek álltak rendelkezésre, s azokat az adottságoknak megfelelően kertnek, szántónak vagy rétnek használták. Mivel a szántóföldek, rétek, szőlők száma jóval nagyobb volt a majorokénál, s mivel ezek tulajdonosai legnagyobbrészt a Belvárosban laktak, a belvárosi házak udvarainak nagy részét is gazdasági udvarnak használták. A század folyamán a Belváros kiépülésével kapcsolatban a lakosság igényei ezért csak növekedtek a majorok iránt — emelve ezzel értéküket is —, de mivel újak építésére sem hely, sem lehetőség nem volt, valószínűleg a külvárosi kertek és szántók egy részét használták fel ilyen célokra. Hogy Pesten külön szérűskertek lettek volna, arra is van egy-két adatunk, de csak a század első feléből. Az egyik a Józsefváros területéről : Trettplatz gegen Stadt Ziegl Ofen.

116 Valószínű, hogy e szabatos meghatározás mögött egyszerűen csak kertet kell értenünk, melyet szükség szerint szérűskert céljára is felhasználtak. Hasonlóképpen kert-szérűskert lehetett az a terület is, amelyet Pollermann János György 1742-ben, mint atyai örökséget vitatott : „Trett Platz . . . auf disen Platz ein und andersmahl Frucht ausgetrettet." Szérűskerteknek azonban általában a majorok területét használták, s akinek nem volt majorsága, az belvárosi házának udvarán csépelhette ki gabonáját. 3. Szántóföldek. 1711 -ben 125 pesti mérő vetés volt csak a határban,

117 s a következő esztendőkben is csak nagyon lassan emelkedett a bevetett területek nagysága. A szántóföldek 1715-ben még nem voltak kiosztva, mindenki szabadon járván a határban — ott foglalt földet magának, ahol tetszett. Még ekkor is igen kevés föld volt művelés alatt : 281 % köblös. Valószínűleg csak a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztán hagyott szántóföldeket vették művelés alá. A terület sem volt valami termékeny. Az összeírás szerint csak dupla magot adott.

118 Î 718 körül megtörtént a szántóföldek kiosztása. Ezért az 1720-as összeírásban már 732 és 1

/

2 köblös szántó szerepel. Az összeírásnak arra a megjegyzésére vonatkozólag, hogy a szántók két mezőre vannak osztva,

119 sem a telekkönyvben, sem a városi levéltár egyéb irataiban nem találunk utalást. Pedig ha ez így lett volna, s ezzel kapcsolatban a vetéskényszer is érvényben lett volna, akkor lehetetlen, hogy a városi tanács valamilyen okból vagy valamilyen formában ne intézkedett volna efelől. A tanács 1718-ban 425 darab szántóföldet osztott ki.

120 A szántóföldek kiosztását a Vizafogónál kezdték el (ober dem Hausen-Wurf, ober denen Hausen-Hütten, auf dem Hausen-Wurf neben waizner weeg, auf dem Hausen-fang an der waizner-Strassen, unter dem Hausenfang an der Donau), s itt 94 darab különböző nagyságú szántóföldet osztottak ki. Ezek a szántók a Rákos patak torkolatától délre feküdtek, 155