Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században = Agriculture in the town of Pest during the 18th century 133-196
. . körülbelül a mai Szent István körút vonaláig, a Duna és a váci országút között. A szántóföldek között egy dűlőút húzódott, mely a területet kettészelve a halásztanyáknal (körülbelül a Margitsziget közepévelszemközt) kiért a Duna partjára, majd a halászkunyhótól északra levő hídon átmenve ismét a szántóföldek területét kettészelve haladt tovább a Rákos patak felé. A szántóföldeket keletről a váci országút melletti mocsaras részek határolták. Ezek az út jobboldalán húzódtak lefelé a Rákos pataktól a mai Lipótváros területére. A XVIII. század közepén ezt a mocsarat lecsapolták azzal a csatornával, mely a Rákos árokkal került kapcsolatba. 121 A csatorna elkészítési idejétől kezdve a szántóföldek keleti határa a csatorna lett. Ezeknek a vizafogói szántóföldeknek, melyeknek területe 402 34 holdat tett ki, legnagyobb része szántóföld jellegét az egész XVIII. század folyamán, sőt még a XIX. század első felében is megőrizte. Hátrányuk volt ezeknek a szántóknak, hogy a Duna mellett, megfelelő gátak hiányában, gyakran ki voltak téve áradásoknak. Ilyenkor a víz innen zúdult le a felső majorságokon keresztül a kertekre és a külvárosra. 122 Mivel az agyagos talaj és a Duna közelsége alkalmassá tette ezt a területet téglaégetésre, már igen korán találkozunk itt téglaégetőkkel, melyek a szántóföldek területén alakultak. Már az 1740-es években itt volt az invalidusok háza téglaégetője, 123 majd néhány év múlva,, a század közepe táján ide helyezték a mai Rókus kórház mögött volt téglavető hely kimerülése után a városi téglaégetőt is. 124 Az invalidusok téglaégetője a 46—59. számú szántók területét foglalta el, a városé pedig a 60—63. számúakét. 125 A szántóföldek területe a vizafogói szántók folytatásaképpen folytatódott dél felé, a váci országút baloldalán, csaknem a Király utca vonaláig. A sort a 95. számú szántó nyitotta meg, amely auszer dem Waizner-Thor ohnweith dem Viech-Marckt an dem Servitten-ziegl Ofen weeg feküdt, tehát a mai Nyugati pályaudvar környékén. Ezt a szántóföldet azonban a XVIII. század folyamán ,,ob sabulositatem" nem művelték. A telekkönyv szerint a Váci kapun kívül, a vásártértől 128 ' nem messze terültek el a 96—117. tszámú szántóföldek, a mai BajcsyZsilinszky út, Paulay Ede utca és Nagymező utca háromszögében. Ezek a szántók a váci országútra dűltek. A mai Hajós utca vonala, mint a szántóföldek közötti dűlőút már igen korán kialakult. Mivel a 109—117. számú szántókat már a telekkönyv sem részletezte, mert ezeket a telekkönyvezéssel egy időben majorokká osztották fel, valószínűnek kell tartanunk, hogy a terézvárosi szántóföldek területe a mai Nagymező utca vonalán túl is terjedt. Az a jelenség, hogy a telekkönyv ezekkel a szántókkal mint létezettekkel számol, arra utal, hogy itt a városhoz közel nem szűz területek kiosztására került sor 1718-ban, hanem a már használt szántóföldek területét rögzítették a telekkönyvben. Erre utal egyébként az is, hogy itt a város körüli területeken az egyes ingatlanfajtákat már az 1710-es években a legnagyobb változatosságban találjuk : szántók, majorok (bennük a Rákos 156
